Marco Odermatt továbbra is verhetetlen óriás-műlesiklásban, idén hatodszor, összességében már zsinórban 9. alkalommal nem lehetett megverni a svájci zsenit. A délutáni melegben olvadozó pályán is a harmadik legjobb időt síelte a vezető helyről, így nem volt kérdés a győzelem. Közel egy másodperccel verte a karrierje első szakági dobogóját ünneplő Alexander Steen Olsent, míg a stabilitásával hétről hitre mindenkit megdöbbentő Manuel Feller már szekundumon túlról léphetett a pódiumra.
Egy igen foghíjas hétvége után immár Banskóban folytatódtak az Alpesi Sí Világkupa férfi küzdelmei. A bolgár síterep 2009 óta rendez kisebb-nagyobb kihagyásokkal versenyt valamelyik nem képviselőinek. Női fronton az utóbbi időben volt példa gyorsszámokra is, míg a férfiak 2-3 évente jellemzően technikai számok alkalmával látogatnak ide. Ami az időjárást illeti, nagy hideget itt sem várhattunk, de szerencsére a bőven fagypont feletti hőmérséklet ellenére is viszonylag fair körülményeket biztosító pályát készítettek elő szombatra. A tavasziasabb idő azt eredményezte, hogy fagyosabb felső szakasz után puhább folytatás várt a mezőnyre. A pályát délelőtt Žan Kranjec edzője tűzte, különösebb trükkök nélkül.
Háta miatt Manuel Feller (3.) hetek óta nem edz a számra, csak a versenyeken síel. Ehhez képest igen korrekt alapidővel nyitotta meg a versenyt. Filip Zubčić (4.) ugyan hamar gondban került, de utána hamar rendezte sorait, és bátran engedte léceit. Ez viszont újabb hibát eredményezett. Marco Odermatt (1.) kegyetlenül kihasználta Feller visszafogott alsó szakaszát. Minthogy a svájci felül is hozta szokott éles sízését, borítékolható volt az első hely. Henrik Kristoffersen (10.) több részen is bizonytalan volt, elégedetlenül csóválta fejét a célban. Ennél is rendezetlenebb volt Gino Caviezel (21.), aki még a továbbjutásban sem lehetett ekkor biztos. Láthatóan egyre jobb formába lendül Loïc Meillard (7.), aki szoros meccset vívott az utána következő Žan Kranjeccel (6.) a pillanatnyi negyedik helyért. Remek középső szektora révén végül 2 századdal a szlovén kerekedett felül.
Alexander Schmid (9.) az éles kezdést követően némileg visszaesett, de összességében jó futamot zárt. Rasmus Windingstad (13.) a letörés előtt torpant meg, a meredekben így közel egy másodpercet hagyott. Alexandre Steen Olsen (2.) parádésan síelt, a pálya közepén fél másodpercet vert Odermattra. Minthogy a meredeken egy kisebb hiba ellenére sem volt elveszett, Fellert megelőzve bejött a második helyre. Atle Lie McGrath (17.) komoly bizonytalansággal kezdett, ami némileg rányomta bélyegét a folytatásra is. Stefan Brennsteiner (5.) viszont túl tudott lendülni a gyengébb kezdése, és rendkívül erős folytatást síelt. River Radamus (8.) a pálya közepén hibázott nagyobbat, ezt leszámítva viszont erős menetet tudhatott magáénak. Joan Verdú rendkívül bátran engedte léceit. A második szektorban 4 tizedet adott Odermattnak, hogy aztán utána nem sokkal kiessen. Filippo Della Vite (16.) közel sem hibátlan menete zárta az első 15 sorát.
A rövid szünetet követően Thomas Tumler (11.) nyitott olyan menettel, amivel egy ideig a top10-zel is kacérkodni lehetett, majd Luca de Aliprandinitől (14.) láthattunk egy valamivel visszafogottabb menetet. Raphael Haaser (28.) mintha más ligában síelt volna, elsőként került 3 másodpercen kívülre. Nem védett semmit Giovanni Borsotti (20.), aminek abszolút legjobb első szektor, majd nagyobb hibák sora lett az eredménye. A komolyan megtépázott francia csapat első hírnöke volt 20-assal Thibaut Favrot (12.), aki a pálya második felére érzett rá inkább. Tommy Ford (26.) hátránya telibe találta a 3 másodpercet, izgulnia kellett a folytatást illetően. Sam Maes (35.) rendkívül bekezdett, aminek a pálya második felében jókora rontások lettek az eredményei. Erősebb nyitányt követően Alex Vinatzer (29.) is kiszorult a 3 másodperces lélektani határon kívülre, míg Patrick Feuersteint (23.) mindettől az utóbbi időben megszokottnál némileg erősebb meredek mentette meg. Erik Read elmért egy jobb-bal kombinációt, az akciót egy piros kapu bánta. Hannes Zingerle (31.) révén az olaszok délelőtt továbbra sem szerepeltek jól, eddig három honfitársából egyet sem tudott megelőzni. Justin Murisier (22.) a letörés előtt került gondban. Victor Muffat-Jeandet (32.) biztató kezdés után került többször is késésbe. Az eddig nem túl erős francia szereplésen Leo Anguenot (15.) tudott némileg javítani, aki az első szektorban Borsottit is felülmúlta. Az első 30 sorát Timon Haugan (19.) zárta, viszonylag erősen síelve a pálya második felét.
Harminc feletti rajtszámmal Fadri Janutin (44-essel a 18.) szerepelt a legjobban. A svájci már többször mutatta tehetségét, de a kiegyensúlyozottság még hiányzik. Előtte síelt az ausztrál Harry Laidlaw (43-assal a 24.), akinek NorAm Cup győzelem, és EK-dobogó után most először nyílt lehetősége a világkupa pontszerzésre. Az ausztrált megelőzően síelt továbbjutó időt Andreas Žampa (42-essel a 27.), míg a legjobb 30-at Livio Simonet (32-essel 30.) zárta, 3,12-es hátránnyal. Azaz Vinatzer és Haaser épp megmenekültek, de Zingerle, Muffat-Jeandet és Maes már nem. Bejutott még a második futamba George Steffey (34-essel 25.). Kiemelésre érdemes, hogy a szlovák- ausztrál- svájci triónak megadatott az a luxus, hogy napsütésben síelhettek, ez nagyban segítette dolgukat.
Délután svájci sporttárs kezébe került a hangolás, ami a tűzést illeti. A sízők álláspontja szerint a nyomvonal kialakítása jobban idomult a hóviszonyok terén kontrasztos pályához. Simonet (25.) korrekt nyitómenetét – a sokat hibázó Vinatzert (27.) követve – Haaser (20.) különösen a puhább alsó részen alaposan elverte, mértékadó alapidőt felállítva azzal. Žampa (24.) elemében volt a jeges szakaszon, így befért a második helyre. A két amerikai egyáltalán nem érzett rá az átmenetekre, Ford (26.), majd Steffey (28.) is számos pozíciót bukott. Laidlaw az ausztrál sporttörténelem (első GS- pontszerzés férfi/női szinten) kapujában egyáltalán nem fogta vissza magát. Fent felülmúlta az osztrákot, de nem bírta sokáig, a második késve vett kapu kimenetén letarolta az akadályt. Csacsiság volt tőle… Századokon múlt kétszer is Haaser vezető helye: Feurstein (21.) menete eltűnt az éterben, Murisier (22.) ötszázados hátrányát eredményező futamából se láttunk sokat.
Caviezel (13.) csúszása egyértelmű szintlépést jelentett. Végsőkig mert kockáztatni, aminek végén 1,5-2 másodperces differencia nézett ki, csakhogy két durva egyensúlymegingása volt. Borsotti (17.) simán befért a svájci és az osztrák közötti, még mindig jelentős hézagba, Haugan (14.) pedig határozottan támadta az éllovast, de a századok rossz végén ragadt. Janutin (18.) inkább defenzív mentalitással viseltetett, helyezését így is tartani tudta. McGrath alaposan bekezdett, a puhább havon azonban nem találta a tapadást, aminek egy hirtelen megfordulás, és nagy bukás lett a vége. Molinókon át vezetett útja a két hálósor közé. Napra pontosan elszakította térdét, ma pedig a kezét fájlalta. Kellemetlen körülmény volt a lejtő alján jelentkező viharos erejű szél. Della Vite (10.) egy csöppet sem került zavarba a kényszerszünet. Elejétől fogva koncentráltan tette dolgát, simán élre állt.
Tizenöt sízőt követően tehát olasz- svájci- norvég hármas foglalta el az első három helyezést. Anguenot (15.) magabiztos kanyarokkal bebiztosította élete legjobbját, De Aliprandini (23.) erélytelen sízéssel alaposan visszaesett, Windingstad (11.) pedig egy lenti durva hibával épp csak lecsúszott az első helyről. A vadóc norvég után Favrot (19.) tisztább menettel jelentkezett, egészen az alsó részig, ahol azért a kádak már komoly feladat elé állították a sportolókat. A svájciak zöme elemében volt a hazai tűzésen, e téren Tumler (8.) sem volt másként. Kristoffersen (6.) fergeteges meredeke ellen azonban nem volt esélye. A materiális dolgokra másodjára ráérzett norvég a végén vesztett valamicskét, szűkösen azért élre tudott állni. Schmid (16.) a lejtő egyik fő szakaszán sem remekelt: fent sok élt használt, a puhább alsón pedig volt két késése.
Nyolc sízővel a vége előtt Kristoffersen vezette a versenyt Tumler és Della Vite előtt. Radamus (12.) küzdött az ívekkel, térvesztései ellenére viszonylag jó ritmust diktált elejétől a végéig; Meillard (7.) valamivel biztosabb technikával operált, szerencséje viszont nem volt, 2 századdal kikapott a norvégtól. Kranjec (5.) szinte végig mintaszerűen, párhuzamos lécekkel síelt, ami a sok huplit figyelembe véve komoly fegyvertény volt. Ami Meillard-nak nem sikerült, neki igen. Ugyancsak két századdal… Fent azonban sokat hagyott, Brennsteiner (4.) jól elverte ott a szlovént, s minthogy az alsó részen szintén versenyképes volt, a kemény/puha átmenetes relatíve gyengélkedés belefért.
Zubčić (9.) keveset vállalt a meredeken, a lejtő másik felén pedig a kompresszióval akadtak gondjait. Akarnok stílusa nem érvényesült, jelentősen hátrébb esett. Feller (3.) alaposan megnyomta a meredeket, nemhiába, a folytatásban oly mértékben roncsolódott a pálya, hogy húszon belüli részidőt se nagyon lehetett menni. A vezetés pipa, dobogó pipa. Steen Olsen (2.) küzdelmes meneten volt túl. Hatalmasat mentett a végén, kanyarívre vágódva bottal korrigált. Voltak átütő szektorai, de nagy nyomást nem fejtett ki Odermattra (1.). A letörésnél neki is voltak bizonytalanságai, de az mindent elmond, hogy lent konkurált az elején startolt Haaserrel, összességében hozott egy 3. délutáni időt. Úgy, hogy másodjára sem ment maximumon.
Marco Odermatt legsikeresebb szakágában ma jubilált, 20. alkalommal győzött. Ami figyelemreméltó, hogy ebből 9 siker az elmúlt 9 versenyen született! Ilyen eredménysorra zsinórban utoljára Alberto Tomba volt képes 1994 és 1995 januárja közt, szlalomban. Ami talán ennél is döbbenetesebb, 26 verseny óta nem lehet elkergetni a dobogóról, ha rajthoz áll – ez a széria 2021-ben épp itt, Banskóban kezdődött. Ha minden számot figyelembe veszünk, akkor a svájci ma beérte Alexis Pinturault-t, 34 győzelemmel, azaz a franciával együtt jelenleg ők a legeredményesebb aktív világkupa-sízők. Ha a női nemre tekintünk, akkor is csak két aktív korszakos zseni előzi már csak: Shiffrin és Gut-Behrami.
Alexander Steen Olsen karrierje során első alkalommal állhatott dobogóra órisában, míg egyéb számokat is tekintve, ez a második ilyen, a tavalyi, emlékezetes Tahoe-i szlalom győzelem óta. A szám két évvel ezelőtti junior bajnokára már ráfért a siker: az Adelbodenben vezető helyről, a részben a rajtoltató miatt elvesztett verseny óta elkerülte a szerencse. A korábbi kiesésbajnok Manuel Feller idénre a kiegyensúlyozottság szobrává kezd válni. Schladming után léphetett fel ismét a pódiumra, míg teljes karrierje során ez a hetedik alkalom óriás-műlesiklásban.
A szakági világkupában nem fér kétség Odermatt uralmához, 600, eddig megszerezhető pontból mindet begyűjtötte eddig, míg Zubčićnak majdnem csak ennek a felét sikerült megszereznie. A második helyért továbbra is nagy a csata a horvát és a jóval kiegyensúlyozottabban 3-5. helyet szállító Kranjec közt. Összetettben lassan azt kell számolnunk, mikor érünk el ahhoz a ponthoz, amikor Odermatt már matematikailag sem lesz legyőzhető. 25 versenyen szerzett 1506 pontot, és ha figyelembe vesszük, hogy ebbpl „mindössze” 18 alkalommal állt rajthoz, akkor mindössze 294 pontot vesztett. A másik két dobogósnak összesen nincs annyi pontja, mint a svájcinak, de egymással ádáz küzdelmet folytat Sarrazin és Feller a második helyért. Ha viszont Meillard utóbbi hetekben látott feltámadása folytatódik mindhárom számban, még akár el is csípheti a dobogót.
Holnap szlalommal folytatódik a bulgáriai program, míg óriás egy hét szünetet követően legközelebb a tengerentúlon, Palisades Tahoeban lesz majd.
Borítókép forrása: laola1.at
Síparadicsom Blog 