A mára feljegesedett lejtő visszahozta a valós erőviszonyokat, vagyis Marco Odermatt visszatért az élre Garmisch-Partenkirchenben. Három tizeddel előzte meg Raphael Haasert, míg a dobogó alsó fokára a feltörekvő svájci tehetség, Franjo von Allmen állhatott fel. Kriechmayr végzett a 4. helyen, ezzel életben tartotta pislákoló szakági esélyeit. Crawford lett az 5., Sejersted a 6. Arnaud Boisset (7.) révén még egy svájci került a TOP10-be.
Forrás: Blick.ch
A versenynap két német csúszással vette kezdetét. A kétszeres VK- futamgyőztes Josef Ferstl versenyen kívül búcsúzott el az élsporttól, indoklása szerint döntése mögött motivációs és egészségügyi okok álltak. Andreas Sander (39.) nyitómenete éppoly felejthetőre sikeredett, mint egész idénye. A technikás részhez érkezve akkorát fékezett, hogy jelentős lendületveszteséggel tudta csak folytatni útját. Mattia Casse (11.) ennek megfelelően másfél másodpercet osztott ki a hazaiak kedvencének. Különösen a kritikus nyújtott jobbost oldotta meg példásan, egy kicsit megfogva sebességét. Pontosan erre nem volt képes Jeffrey Read (15.), akinek lécei csak úgy rázkódtak az éjszakai fagy következtében megszilárdult huplikon.
A nem is oly rég népes csapattal felálló norvégokból mára Adrian Smiseth Sejersted (6.) maradt hírmondónak. Cserébe a hozzáigazított nyomvonalon nagy lendülettel kezdett, s nem tudta már úgy elrontani a technikásabb részt, hogy szűkösen élre ne tudjon állni. Stefan Babinsky (8.) célba érkezésével még szorosabbá vált az eleje, döntően a nyújtott kanyarokat oldotta meg gyorsabb tempóban, de az elején elmaradt az éllovastól.
Vincent Kriechmayr (4.) még úgy-ahogy harcban volt a kristálygömbért. Ugratói működtek, a lejtő legmeredekebb részein és a hajrát remekül bírta, de hiába állt élre, menete messze nem volt verhetetlen. Guglielmo Bosca (18.) a kiváló sebesség dacára nem tudta megközelíti tegnapi eredményét, ennek oka pedig nyilvánvalóan a technikás kanyarokban volt keresendő. Visszatért az igazi Marco Odermatt (1.) a jegesedő pályán. Habár az ugratóján túllendült, aztán két kanyarját is késve, oldalára dőlve oldotta meg, de a sebessége az megint frenetikus volt. Kétség nem volt, több mint 6 tizeddel állt a lista élére.
Loïc Meillard (19.) légmunkája és ívei jóval harmonikusabbak volt, amiből logikusan következik, hogy a tempó nem volt az igazi. Csupán a teljesen világtalan Sandert előzte meg. Reálisan még Cyprien Sarrazin verhette volna meg nagy bravúrral Odi’-t. Vagánysága megint a csúcsokat döntögette, fent kicentizett egy kaput, majd az igazán meredekhez érve hátrabillent, s inkább feladta a szélmalomharcot. A kijegesedett pályaegyenetlenségek sok kényelmetlenséget okoztak a sízőknek. Aki ideálishoz közeli íven, erős tempóban akart megoldani egypár kulcskanyart, bele kellett ülnie a „kátyús földútba.”
Forrás: Kleine Zeitung
Stefan Rogentin (12.) keményen dolgozott a jó tempóért, de túl egyenes kanyarokat húzott az Eishangon, majd befigyelt néhány késés. James Crawford () bátrabban engedte léceit a tempós kanyarokban, ott még egy hangyányit Odermattot is felülmúlta. Jutalmául csak pár századdal szorult Kriechmayr mögé, reménykedhetett tehát egy dobogóban. Raphael Haaser (2.) elrepült egy kissé az ugratóról, ami lendületét dicsérte. Jó kompromisszumot kötött a pálya alsó részén, amivel befért rutinos honfitársa elé a második helyre. A kanadai rögtön lecsúszott a pódiumról. Justin Murisier (13.) gyöngécske nyitószektorát érzékelte, a vállalkozókedv azonban inkább egyfajta küszködésbe csapott át. Időhátrány tekintetében nem volt szerencséje. Nils Allegre (14.) feszes testtartása nem bírta a megváltozott körülményeket, gondja volt a nyomáspontokkal, különösen a technikás passzázsokban hagyott sokat.
Forrás: Watson.ch
Ryan Cochran-Siegle (10.) vezetési stílusa nyugodt volt, lábaival szépen szabályozta a tempót. A kiemelkedő eredménytől azért távolra került. Franjo von Allmen (3.) már többször megcsillogtatta oroszlánkörmeit ezen a télen, de a nagy áttörésre még várnia kellett. Egészen máig! Bátorsága kevéssé ismert határokat, és egész tisztességes íveken lehozta futamát. Három századdal megelőzte a kétszeres világbajnokot, azaz dobogós helyen találta magát. Lukas Feurstein egy kapuigazítás miatt késve startolt. Tempója megfelelő volt, de menete átcsapott zaklatottba, majd az ugratót követően nagyot kellett mentenie, hogy elkerülje a nagy bukást. Gino Caviezel (21.) nem tudta ma sem felépítenie sebességét, csak Sandert előzte meg. Dominik Paris (16.) szintén korán nagy hátrányba került, és a technikás kanyarok csak azután következtek. A a második szekcióban Cameron Alexander (24.) menete következett. Ütőképes alaptempóját nem tudta átvinni a kritikus kanyarokon, egy klasszikust idézve „szuboptimális” volt a kanyarvezetése. Simon Jocher túlvállalta magát a kanyarokon, szerencsére a bukótérben menteni tudott.
Forrás: Blick.ch
A folytatásban Romed Baumann (35.) tette teljessé a német betlit: a többiektől messze elmaradva szerénykedett a lista végén a két hazai síző. A svájci fiatalok ellenben varázsoltak ma délután. Arnaud Boisset (7.) stílusa nem mindennapi, némely kanyart oly vadsággal vette be, mintha óriás-műlesiklást síelt volna. Az utolsó kanyarban megdobta egy hupli, egyébiránt kiváló menetet teljesített. Már megint. Brodie Seger felejthető menet végére tett pontot egy testtel leszakított kapuzászlóval, Jared Goldberg (28.) pedig zaklatott csúszásával a két németen kívül mást nem tolt hátrébb a rangsorban. Blaise Giezendanner (38.) megosztotta a két hazai versenyzőt, ezzel együtt gyakorlatilag lemondhatott a pontszerzésről. Daniel Danklmaier (17.) vastagon befért a pontzónába, ha nem veszít annyi teret és pontot az utolsó szektorban, pár tizeddel erősebb idővel a TOP10-be is kerülhetett volna. Matthieu Bailet (41.) idővel, Niels Hintermann pedig gyönge nyitószektor után búcsúzott.
Harmincon túl újfent felhívta magára a figyelmet River Radamus (34-essel a 8.), aki ezúttal is megfelelőképp kombinálta az amerikai vagányságot az elsőrangú sítudással. Pontot szerzett még a francia Florian Loriot (35-össel a 27.), Bryce Bennett (38-assal a 29.), Christoph Krenn (40-essel a 20.), Christof Innerhofer (43-assal a 25.), Giovanni Borsotti (51-essel a 22.), Kyle Alexander (55-össel a 30.), s legmagasabb rajtszámmal az egykori junior-világbajnok Giovanni Franzoni (58-assal a 26.) A lejtő tehát kitartott, amiért minden elismerés megilleti a helyi szervezőket, pályamunkásokat.
Marco Odermattra már sok-sok dicséretet megfogalmaztunk. Ma újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen 33. Világkupa-győzelmével beérte a legendás Bode Millert, ezzel bekerült a férfi örökranglista TOP10 sízője közé. Pinturault számától még egy siker választja el. A szakági nem kérdés, mert bár a két osztráknak még van matematikai esélye, két futammal a vége előtt száz fölötti pontelőnyről Odermattot nem lehet megelőzni.
Raphael Haaser harmadik dobogóját, második helyét szerezte a Világkupában. A bormiói Szuper-G után ez volt a második idén, ami remélhetőleg elegendő lesz ahhoz, hogy végre megfelelő sisakszponzort találjon magának. Jó pénzért. Franjo von Allmen a svájci sísport legnagyobb ígérete. Két éve három ezüstérmet szerzett a junior-világbajnokságról, az Európa Kupában pedig tíz TOP10-helyezést, közte egy győzelmet kasszírozott. Ezen a télen berobbant a VK- mezőnybe, Gröden és a tegnapi futam után harmadszor végzett a legjobb tízben.
A férfiak Chamonix-ban folytatják, de nem az előzetes terveknek megfelelően. Az enyhe idő miatt törölték a gyorsasági versenyeket, viszont az benne van a pakliban, hogy a vasárnapra kiírt szlalom előtti napon tartanak még egy műlesiklást, mégpedig a Val d’Isére-i verseny pótlásaként.
Forrás: RDS
Síparadicsom Blog 