Nash Huot-Marchand révén francia győzelem született az Ifjúsági Olimpia óriás-műlesikló számában. Az első futam után még második síző a legjobb délutáni menettel, közel másodperces előny birtokában vitte el az aranyat. Sikeréhez kellett a délelőtti legjobb Liam Liljenborg kiesése is. A gall mögött a kombináció bajnoka, Zak Carrick-Smith végzett, köszönhetően stabilitásának, hiszen egyik futama sem volt érdemes a TOP3-ra. A bronzérem osztrákhoz került, Florian Neumayer a 7. helyről zárkózott egy a győzteshez mérhető délutáni futammal. Elég nagyok voltak egyébiránt a különbségek, 2 s-en belül már csak a német Leo Scherer, valamint a dél-tiroli Jonas Feichter végzett. Az első futam harmadikja, Elliot Westlund szintén búcsúzott, vagyis ez egy eléggé keserű nap lett a svédek számára. A 78 sízőt számláló mezőnyben Schneider Milán délelőtt bő 3 tizeddel lecsúszott a TOP30-ról, a 33. helyről indulva a második futamot pedig sajnos nem tudta befejezni.
Forrás: Magyar Sí Szövetség
Ritka az olyan világverseny manapság, mely szinte tökéletes időjárásban végig tud menni. (Lekopogjuk…) Merthogy Kangvonban, egész pontosan a High1 Resortban ez a helyzet, a legnagyobb probléma a farkasordító hideg. Mint a képeken is látszik, ráfagyott hótól fehérlő fák szegélyezik a versenypályát, ma reggel megint bőven mínusz 10 fok alatt volt a hőmérséklet. Sugárzó napsütés, enyhe szellő, magas páratartalom – de ezekhez a sízők már gyaníthatóan hozzászoktak.
A fiúk a mai nap óriás-műlesiklásban csaptak össze. Ez volt az a szám, amiben az egyik legmagasabb színvonalú mezőny gyűlt össze. A norvég Magnus Brevik (meg úgy egyáltalán a teljes norvég csapat) távolmaradásával az éllovas Huot-Marchand mellett Liljenborg is a ranglista legjobb 300 közül csatolt sílécet, de tulajdonképp bármelyik osztrákból, olaszból, vagy akár svédből kinézett egy-két ütőképes menet.
A délelőtti pályát osztrák edző tűzte, így garantált volt, hogy nem spórol az akadályokkal a 272 méter szintkülönbségű lejtőn: a 34 stangliból 33 volt fordító. A Világkupában megszokott módon az első hét induló a ranglista legjobbjait jelentette. Rögtön a két favorit csapott össze képletesen szólva. Liam Liljenborg (1.) tegnapi csalódást keltő kiesése után nagyon odatette magát. Nem nagyon volt a pályának olyan szakasza, ahol nála jobban ment volna bárki. A ranglista éllovasa, Nash Huot-Marchand (2.) felvette a kesztyűt egy-két tizeddel elmaradt a svéd fiútól szakaszonként, ami összességében 34 százados differenciát eredményezett. Nem jó, de nem is tragikus…
Előzetesen az Ifjúsági Olimpia egyik sztárjaként mutatták be – tegyük hozzá, hogy teljes joggal – Miha Oserbant, ám a szlovén fiút láthatóan felemészti az esélyesség terhe. Ma fájdalmasan korán a pályán kívül találta magát. A németek éremszerzés ügyében gyakorlatilag szintén elszálltak. Leo Scherer (11.) és a Szuper-G-bajnok Benno Brandis (10.) a másfél másodperces tartományból várták a folytatást. Leon Hafner (5.) volt papíron a legjobb osztrák, amit végső soron igazolt. Különösen a lejtő kacskaringósabb alsó szakaszán ment dobogós részidőt. A közel 8 tized mondjuk ifisekre kalibrált pályán soknak tűnt. Az elitcsoport záróembere Elliot Westlund (3.) volt, aki energikus kezdés után sok térvesztéssel egyfajta számsort idézett elő a TOP3-ban. 3-4 tizedenként követte egymást a virtuális dobogó hármasa. Arra nem mert gondolni egy svéd sem, hogy nullázás lesz a nap végén.
Óriás-műlesiklásban illendő komolyan venni az olaszokat. A dél-tiroli Jonas Feichter (9.) és Edoardo Simonelli (8.) a középmezőny elejére jó volt, de a dobogótól csaknem egy komplett másodperc választotta el őket. Alexander Ax Swartz korai búcsúja előriányozta a svédek napi buktáját, a rajtállásba beragadt Florian Neumayer (7.) pedig jó hat tizedre szorult le a TOP3-ról. Zak Carrick-Smith (4.) bitangul bekezdett, aztán sorjáztak a hibák, emiatt csúszott egyetlen századdal Westlund mögé. Thomas Carnahan a roppant jeges és eléggé meredek felső részen búcsúzott, hasonlóan a harmadik olaszhoz, Pietro Scesahoz. Az első tizenötöst Asaja Sturm (21.) rendkívül indiszponált sízése zárta.
Harmincig Stanisław Sarzyński (6.) hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy teljesen korrekt kezdés után csak pár századdal maradt el a svéd etalonnak számító végtempójától és szektorától. Érdekes módon a svájci trió alig fért be a legjobb harmincasba, s a viszonylag magas rajtszámot nem nagyon tudták megcáfolni, közülük csak Romain Monney (25-össel a 13.) kvalifikált a TOP15-be. Harmincon túlról az amerikai Jevin Palmquist (37-essel a 16.) alkotott komolyat, vélelmezzük, rizikós rodeózást követően.
Schneider Milán (53-assal a 33.) nagyjából megvalósította azt, amit eltervezett a stábbal közösen. Jó ritmusban és kevés hibával oldotta meg a pályát, a mindössze 8 kiesőt tekintve a helyezés teljesen rendben volt. Csak egy porszem került a gépezetbe: 3 tized híján kiszorult a legjobb harmincból, azaz csak az éremért csatázók után kerülhetett sorra. Délutáni futama szintén ígéretesen indult, csak aztán túllvállalta magát, ráállt a belső lécére, kicsúszott, meg sem állt a hálónál. A szövetség tájékoztatása szerint kicsit bevágta sípcsontját, de nem kell aggódni, a holnapi szlalomon ismét el fog indulni.
A második futam tűzéséért német edző felelt: nála eggyel kevesebb stangli került a pályára, ugyanakkor a banánkapuk száma 1-ről 2-re nőtt. A hó minősége változatlanul a kitűnő kategóriát súrolta, így adott volt az elvi esély mindenkinek a felzárkózásra. A liechtensteini Noah Gianesini (15.) tízhelyes javítását, mint csúcsot, Asaja Sturm (7.) írta felül, aki első futambeli vergődése után “minden mindegy” alapon támadott. Ez összességében 14 pozíciós előrelépést jelentett, amivel az összes svájcit, vagy épp az alulteljesítő két franciát maga mögött tartotta, illetve megelőzte.
A szlovák Andrej Barnáš (6.) lüktető menete kellett ahhoz, hogy csere történjen az élen. Ő még zömében hozott előnyéből élt, Leo Scherer (4.) ugyanakkor az éremszerzés érdekében beleállt minden kanyarulatba, ami az addigi legerősebb futamot eredményezte. Brandis kiesése után Jonas Feichter (5.) amúgy támadószellemű menetét is sikerült kiszurkolnia. Simonelli túlvállalta magát, hamar kiesett, így kezdett tényleg közeledni az a német érem.
Ettől egy osztrák, Florian Neumayer (3.) fosztotta meg. Nem őrizte négytizedes előnyét, hanem tovább fokozta a tempót, végül még felül is múltra Scherer futamát. A hetedik helyről bizony már erősen benne volt a dobogó esélye. Sarzyński a kezdő meredekkel ezúttal nem bírt megbirkózni, Hafner (11.) a végére teljesen elvesztette a fonalat, esélye nem volt az elejében maradni.
Forrás: Olympics
Zak Carrick-Smith (2.) fent valamicskét még növelte is előnyét, a végére azonban csücskössé vált a helyzet, de 7 század a brit/skót fiú mellett döntött. A biztos érem pedig Westlund kizárása után vált biztossá. Célba ért ugyan, de szabálytalan kapuvétellel. Tempóban simán hozta volna az érmet, az ezüstöt, de a nyomvonalat persze tisztelni kell. Nash Huot-Marchand (1.) esetében egyikkel sem volt probléma. Az olimpia korábbi versenyein görcsösen és csalódást keltően síző srác összekapta magát, s egy végletekig kicentizett, korrigálásokkal fűszerezett menettel behúzta az elsőséget. Pár századdal felülmúlta Neumayer menetét, ezzel pedig méretes terhet rótt Liljenborg vállára. Amit a svéd fiú nem bírt elviselni. Még a féltáv előtt búcsúzott, egy késéssorozat végén kiterelte magát a pályáról, amivel összeállt a francia-brit-osztrák pódium!
Forrás: Olympics
Nash Huot-Marchand a courcheveli síklub sportolójaként élő bálványként tekint Alexis Pinturault-ra. Érdekesség, hogy négy éve Auguste Aulnette ugyanonnan szerzett aranyat a franciáknak, mégpedig kombinációban. A nagyon hideg hó eddig nem felelt meg elképzeléseinek, nem ment várakozásai szerint sem szuperóriásban (33.), sem pedig kombinációban (8.). A mai volt reálisan az utolsó esélye valamilyen színű éremre, még akkor is, ha három dobogós helye az előző télhez fűződik.
Zak Carrick-Smithről előző cikkünkben már megemlékeztünk. A brit alpesi síelés első (ifjúsági) olimpiai bajnoka mai ezüstjével, no és persze frenetikus kombinációs szlalomjával egy csapásra kiérdemelte, hogy a holnapi műlesiklás elsőszámú esélyesévé lépjen elő.
Florian Neumayer Szuper-G-ben pár századdal leszorult a pódiumról, ma a sors visszaadott valamit, még ha az 5 tized azért nem elhanyagolható különbség. 500-on kívüli ranglistás helyezésével nem számított az esélyesek közé, noha a főpróbán St. Lambrechtben életében először dobogóra állt óriásban, már ami a FIS-féle nemzetközi versenyeket illeti.
Holnap rendezik mindkét nemnek az utolsó egyéni számot, vagyis a szlalomot.
A címlapkép forrása: Le Dauphiné Libéré
Síparadicsom Blog 