A délelőtti jeges-csúszós őskáosz a vaxmestereknek hála valamicskét normalizálódott, de mindez nem érződött Sara Hector teljesítményén, aki a délutáni futamot is simán behúzta, így másfél másodperccel nyerte a jasnái óriás-műlesiklást. Mikaela Shiffrin mindent beleadott, de ma esélye nem volt a győzelemre, míg Alice Robinson (+2.71!) is magabiztosan tartotta dobogós helyét.Remekelt másodjára is Zrinka Ljutić, negyedik helye mellé így is beszedett összesen több mint 4 másodpercet. Stjernesund vitte az ötödik, Gut-Behrami pedig a 6. helyet, aki így visszavette a vezetést a szakági tabellán a délelőtt búcsúzó Brignonétól. Az osztrák csapat nullázott az Alacsony-Tátrában, Petra Vlhovát pedig a hazai lejtőjén mentőszánnal kellett levinni bukása után. A szlovák klasszis súlyos térdsérülést szenvedett, számára befejeződött az idény.
Január derekán túllépve bőven ráfordultunk a Világkupa-szezon második felére. A hölgyek versenysorozatában szerencsére komoly izgalmakra van kilátás, mégpedig elsősorban az egyes szakágakat tekintve. Nincs olyan diszciplína ugyanis, amiben 100 egységet elérő különbség állna fenne az éllovas javára. A technikai részlegnél pedig még szebben mutat a helyzet: óriás-műlesiklásban 15 pont feszül Brignone és Gut-Behrami között, míg szlalomban tíz ponttal nagyobb csak a hézag a két szuperklasszis közt.
A hetedik óriás-műlesikló verseny helyszíne az Alacsony-Tátra gyöngyszeme, Jasná. A Világkupában anno még a csehszlovákiai időkből szerepelt a versenynaptárban. 1979-ben és 1982-ben a férfiaknak rendeztek itt versenyeket, a hölgyek csak 1984-ben mutatkoztak be itt. Óriásban Erika Hess, szlalomban Roswitha Steiner vitte a prímet. A rendszerváltás környékén aztán elkallódott a síterep, és csak a 2000-es években tért vissza a nemzetközi vérkeringésbe. Előbb az Európa Kupában lett állandó résztvevő, majd – nyilvánvalóan Petra Vlhová betörésére reagálva – a Világkupába is visszatért. A szlalomot mindkétszer (2016, 2021) a nagy rivális Mikaela Shiffrin nyerte, óriás-műlesiklásban viszont másodjára a hazai közönségkedvenc, a helyszíntől nem messze fekvő Liptószentmiklósról származó Vlhová győzedelmeskedett. (Első ízben Eva-Maria Brem vitte a trófeát.)
Hazánkhoz hasonlóan Felvidékre is megérkezett a téli hideg, ami kiadós hóeséssel párosulva jeges körülményeket teremtettek a Luková nevű lejtőn. A többezer drukker pedig frenetikus hangulattal ajándékozta meg a 69 főt számláló mezőnyt. A térdsérülésével lábadozó Wendy Holdener mellett Szőllős Noa sem volt a rajtlistán, az izraeli-magyar EK-pontszerző sportoló lázas beteg. Szintén nem utazott el Szlovákiába Sofia Goggia, aki inkább a Cortina d’Ampezzo-i hétvégére hangolt. Lara Colturi (és családja) pedig úgy döntött, hogy a dél-koreai Ifjúsági Téli Olimpia, s az ottani várható aranyhalmozás helyett inkább a Világkupára, s közelgő junior-vb-re koncentrál.
A mínusz 10 fokban lebonyolított első futam pályáját Heini Pfitscher, vagyis a svájciak trénere állította össze. 51 kaput tűzött, ebből 49 volt fordító. A rajtszámsorsolás úgy alakult, hogy a tabellán némileg kiemelkedő párossal kezdődött a verseny. A kiíráshoz képest öt perccel később, mivel előbb az ORF szakkommentátora, korábbi világbajnok és összetett győztes síző, Nicole Hosp szenvedett térdsérülést, majd az elősízést felvállaló Žampa- testvérek legidősebbike, Adam bukott a cél előtt nem sokkal. A szikrázó napsütés teremtette jégpályán csakis tökéletesen biztos léctartással volt megvalósítható a jó nyomvonal. Ha a léc „kicsúszik” lábaid alól, kanyaronként kapod be a súlyos tizedeket. A lányok tájékoztatása szerint a jegesedés a pályabejáráshoz mérten is fokozódott, ergo a lécek kialakítása nem idomult a követelményekhez. Tetejében maga a lejtő nem valami meredek, így aki el akart valamit érni, muszáj volt nyomnia. Na, ez így együtt lett egy őrült futam előzménye…
A szakági éllovas Federica Brignone nem húzta sokáig. A túlzott agresszivitás visszaütött, egy bal-jobb ívváltás során (a 2. kapunál) túllendült, s képtelen volt pályán maradni. Ez megadta a nagy esélyt Lara Gut-Behrami (7.) számára. A lüktető, de mégis technikás nyomvonalon szinte makulátlanul száguldott le a szám korábbi világbajnoka. Az ívek mutatósak voltak, a kérdés csak a tempó volt. Ami nem volt elégséges, bár a szemlátomást elégedetlen Lara arcáról is leolvasható volt… Sara Hector (1.) már a felső szektorban egy teljes másodperccel többet tudott a túlzottan óvatos svájcinál. Átütőt nyújtott az olimpiai aranyérmes, a célig a hézagot még meg tudta triplázni! Harmonikus menet volt, feladta azt a bizonyos leckét a többieknek.
Forrás: San Diego Union-Tribune
A hangorkán Petra Vlhová startját előlegezte meg. A hazai kedvenc hamar kiesett, miután kibillentette egyensúlyából egy érintőre vett kapu, hamar a védőháló mellett találta magát. Nem volt valami biztató látvány, hogy az illetékesek körbeállták a becsapódás után lábát szorító klasszist. Nagyot huppant hátára, bal lábára szintén elég nagy nyomás nehezedhetett. Világossá vált, hogy önerőből nem lesz képes elhagyni a helyszínt, mentőszánnal szállították el onnan. Eszméleténél volt, integetett az őt éltető szurkolóknak. A diagnózis lesújtó volt: jobb térdében kereszt- és középszalagszakadást szenvedett. Vlhová számára véget ért a szezon.
Valérie Greniert (22.) nyilván nem segítette a sok várakozás, az ugyanakkor egyre inkább körvonalazódott, hogy a svéd kegyetlen alapidőt állított fel. Rettenetesen széles íveket húzott nem egyszer a kanadai, a 4 és fél másodperc ezzel együtt meghökkentő volt. Marta Bassino (54.) szintúgy majdnem megcsúszott a hullámos felső szektorban, de átvészelte – 2 másodperccel! Minden egyes szektorban megkapta ezt az adagot, a rossz forma nem magyarázta a 8 másodperces időkülönbséget!
Egyszerűen nem mertek kockáztatni a lányok, na, ezt Mikaela Shiffrin (3.) nem engedte meg magának. Kiváló tempója egynéhány korrigálással együtt kitartott a célig, ami esetében 1 kerek másodperces hátrányt eredményezett a veszélyesen gyorsaságával űridőt felállító Hectorhoz képest. Mina Fürst Holtmann (16.) kanyarulatai megint csak meg sem közelítették az első hármas dinamikáját. A maga nemében lendületes volt, de nem merte átlépni azt a bizonyos határt. Nem valami jó reklámja a sísportnak, amikor remegő lábú sízőket látunk egymás után siklani. Franziska Gritsch (43.) minden egyes kanyarvételét átgondolta, jól láthatóan nehezen találta a fogást a talajszinttel. Materiális, lécbeállítási probléma vetődött fel a komplett mezőny javánál. Ragnhild Mowinckel (6.) révén végre agresszívabb sízést láthattunk. A felső részen volt pár mentése, s a vége sem sikerült simára, de lendülete kitartott. Lendülete… Így is alig került 3 s-en belülre, Gut-Behramit 5 századdal legalább megelőzte.
Paula Moltzan (21.) kulturált felső szakaszt követően megerőltetés nélkül abszolválta a pályát. A 4 szekundumos időkülönbség ehhez mérten döbbenetesen nagy volt. Zrinka Ljutić (4.) szokott aktivitással síelt, ami viszonylag biztos kanyarvételekkel párosulva is jóval több, mint 2 s-es hátrányt jelentett. Az aktuális harmadik helyre ugyanakkor így is befért. Thea Louise Stjernesundnak (9.) keményen meg kellett küzdenie a tapadásért a rendkívül csúszós állagú pályán. Maryna Gaşienica-Daniel (35.) az első ingatag kanyarvételtől kezdve rendkívül bizonytalan volt, keveseket előzött meg a lengyel. Ha valakiben még bízhattunk, hogy bármilyen extrém helyzetben sem adja alább, az az új-zélandiak kiválósága. Alice Robinson (3.) rizikós kötéltánca ezúttal sikert hozott, szoros versenyben kapott csak ki Shiffrintől.
Forrás: Idaho Press
Óriási különbségek alakultak ki a világelitben, amit az igazat megvallva rossz volt nézni. Michelle Gisin (31.) méterekkel haladt az ideális nyomvonal alatt, igazából véve a túlélésért hajtott. Ő nem úszta 5, a tudatosan keresztlécekkel operáló Katharina Liensberger (47.) pedig 6 másodpercen belül. Ha így haladunk, harmincon túl hóekézésbe fog átcsapni a történet… Julia Scheib (38.) kiesést ért menete után Clára Direz (18.) mozgása valamicskét komfortosabbnak tűnt, a direkt ívek hoztak egy-két másodpercet (!) a konyhára az előbbi menetekhez mérten. Stephanie Brunner az első ívváltások egyikében katapultált a pályáról, esélye nem volt megfogni. Ha volt valaki, akitől nem vártunk agilis sízést, az biztosan Ana Bucik (14,) volt. Ehhez mérten bátran dolgozott, a második letörésben azonban sokat hagyott. Korrekt helyezést hozott, ő mégis tanácstalanul csóválta a fejét a célban, akárcsak azok, akik kétszer akkora hátrányt szedtek össze. Kevesebb hibával, hasonló sebességgel suhant végig a pályán Ricarda Haaser (12.), a legjobb osztrák titulusa neki jutott.
Forrás: Idaho Press
22 síző után úgy állt a történet, hogy Hector mögött kb. 1 másodperccel ketten álltak. A maximum 3 s-es időkülönbség további három, a 4 szekundum még három sízőnek adatott meg. Őrült rizikóval sokat lehetett hasítani, a kérdés csak az volt, kinek érte meg egy-egy jobb helyezés a sérülésveszélyt? AJ Hurt (8.) bátran küzdött a kanyarokban, akár malac a jégen. Ennek a 3 szekundumnak a dupláját gyűjtötte össze a teljes kilátástalansággal síelő Elisabeth Kappaurer (45.). Lara Colturi (10.) lendületét igazán eme extrém körülmények sem akasztották meg. Érdemi rutin híján is nagyobb hiba nélkül, a TOP10-ben ért le. Mint a többi olasz, Roberta Melesi (32.) is rendkívül bizonytalan volt az első kanyarokban, s ez a fajta reszketős érzet ráült egész menetére. Camille Rast (5.) remekül állt lécein azzal együtt, hogy ő megint sokat vállalt. Jutalma egy szépséges 5. hely, no meg szűk 3 másodperc… Britt Richardson zaklatott sízése törvényszerűen a védőhálóban ért véget. Lécei önálló életre keltek, szerencsére megúszta az esést a kanadai lány. Simone Wild (17.) támadólag lépett fel, hasonlóan honfitársával. Andrea Ellenberger (33.) koncentrációja a végére hagyott alább. A 4-6 másodperces tartományban egyébként egész szoros verseny kezdett kialakulni…
A harmincon túl induló sízőknek adott volt a lehetőség a második futamra, ehhez persze egyszerre kellett vehemensnek és pontosnak lenniük. Lena Dürr (31-essel a 30.) volt az utolsó továbbjutó, tette mindezt 5 s-en túli hátránnyal. Kajsa Vickhoff Lie (32-essel a 11.) rögtön utána elképesztőt repesztett, különösen a lejtő végi tempója volt kiemelkedő rajtszámához mérten. A terep megfelelt igényeinek és habitusának, így élete első VK- óriásán rögtön nagyot alkotott. (Négy éve síelt legutóbb ebben a számban nemzetközi versenyen.) Az olasz terített betlit Asja Zenere (33-assal a 15.) és Elisa Platino (38-assal a 13.) látványos menete valamicskét finomította, Magdalena Łuczak (39-essel a 29.) révén pedig egy lengyel is ott szerepelt a továbbjutók közt. Beverekedte magát (szó szerint) a második futamba két svájci, Melánie Meillard (35-össel a 20.) és Jasmina Suter (49-essel a 25.), a cseh Adriana Jelinková (42-essel a 28.), holtversenyben Lara Della Mea (43-assala 26.) és Marte Monsen (44-esseél a 26.), a szlovén Neja Dvornik (45-össel a 19.), a svéd Lisa Nyberg (65-össel a 23.), s végül utolsóelőtti indulóként Caitlin McFarlane (68-assala 24.). A fiatal franciánál az volt a kérdés, hogy a múlt hétvégén eldobott pontszerzés után ezúttal mennyit reszkírozik délután?
Délután a norvég csapat edzője, a versenyzőként két VK- lesiklást nyert szlovén Andrej Jerman felelt a tűzésért, ami hasonló kacskaringós volt, mint a délelőtti. Arra azért számítani lehetett, hogy mind a sízők, mind a technikai személyzet levonta a megfelelő konzekvenciákat az első futam történéseiből, így hasonló vergődésre már kevésbé kellett számítani. A 200. VK- versenyét teljesítő Dürr (29.) a biztos célba érést preferálta, a valamivel agilisabb Łuczak (27.) ennek megfelelően rögtön átvette tőle a vezetést. Minthogy szlovák síző nem maradt délutánra, jobb híján egy csehért szorítottak a helyiek. Jelinková (28.) széles kapuvételekkel operált, így elmaradt a poláktól. Della Mea (26.) két hatalmas hiba közé csomagolta futamát, de a pálya végi beakadással együtt élre állt az ifjú olasz. A főszponzor foteljában nem volt ideje megmelegedni, Monsen (25.) ugyanis egy kiegyensúlyozottabb menettel simán felülmúlta a délutánt vele azonos idővel kezdő olaszt. Az első érdemi futamot Jasmina Suter (20.) rakta össze. Különösen a második letöréstől kezdve árazta be nagyon az addigiakat. A másodperces fór azért már némi előrelépést valószínűsített. „Haladósan, de ésszel.” – imígyen válaszolta meg fenti kérdésünket sízésével McFarlane (23.).
Forrás: Idaho State Journal
Nyberg (12.) jóval nagyobb lendülettel haladt a francia lánynál, és tulajdonképp mindenki másnál, az addigi legerősebb futammal vágódott élre. Grenier (11.) másodjára összeszedte, a vaxmesterek munkája is jobban idomult az állapotokhoz, így ha nem is átütő módon, de csak teljesítette a kötelező vezető helyet. Moltzan (16.) ugyanígy újjászületett délutánra, a második meredektől kezdve jöttek is a túlvállalt kanyarok, így csak a harmadik helyre volt jó. Meillard (13.), majd Dvornik (18.) kevesebb vállalkozókedvvel voltak felvértezve, s bár Direz (22.) is szemre jó ütemben fordult a kanyarokba, a megfelelő tempó hiányzott ívváltás közben. Wild (17.) gondosan ügyelt a nyomvonalra, ennek itt-ott sebessége látta a kárát, az utána következő Holtmann (24.) a rendezetlenségbe átcsapó vehemens sízésével viszont sokkal rosszabbul járt.
Tizenöt sízőt követően Grenier vezette a versenyt, mögötte élete legjobbjával Nyberg foglalt helyet megelőzve Meillard-t. Időkülönbségek terén közeledtünk egy nagyobb ugráshoz, Zenere (19.) esetén szó sem volt erről. Hiányzott nála a dinamika, törvényszerűen visszább csúszott. Bucik (21.) nem tudta megismételni délelőtti futamát, pontosabban annak alját igen, de ezt nem teszi ki az ablakba. Sok volt a mély kapuvétel, még a legjobb tízben is éppen csak maradt bent. Platino (15.) nem volt veszélyes a kanadaira, mivel középütt rendre lecsúszkált az ideális ívről, még az aktuális dobogóról is lemaradt. Haaser járt a legközelebb a napi két erős menethez. Másodperc környéki előnyét szépen tartotta, remekül húzta a kanyarokat, ám elég volt egy rossz ívválasztás, s máris pályán kívül találta magát. Az osztrákok katasztrofális szereplése bevégeztetett: totális nullázás, amire az 1985-ös Lake Placid-i verseny óta (s előtte sem) nem volt példa!
Forrás: Idaho State Journal
Lie (10.) délután sem adta alább, gyakorlatilag komoly hibától mentesen lemásolta Haaser menetét, úgy technikával, mint ívvel remekül hozta le a pályát. Élete első VK- óriás-műlesiklásán nem rossz a TOP10-es eredmény. Colturi (13.) megakadt egy picit a letörésnél, ez épp elég volt ahhoz, hogy lecsússzon a TOP3-ból. Jól állt lécein, de a tempó hiányzott nála. A norvégok remeklése nem hagyott alább. Stjernesund (5.) minden korábbi menetet lepipálva, másodperc fölötti előnnyel állt élre, amivel pár helyes javulásban még bízhatott.
Dobogóban kevésbé, onnan súlyos másodpercek választották el… Hurt (7.) pazar sebességet diktált, szemre már kevésbé volt tetszetős, amit leművelt, de így is szorosan tartotta az éllovast. Kevésbé volt hektikus, amit Gut-Behrami (6.) nyújtott, még ha egy-két megbillenést nála is fel lehetett jegyezni. Végtempója miatt maradt le pár századdal Stjernesundtól. Mowinckel (8.) fórja folyamatosan szűkült, a kulcskanyarokban hiányzott a meggyőződés. Az élen szoros volt a meccs, 2 és fél tizeden belül volt az első négy. Rast (9.) ereje fogytán súlyos tizedeket nyelt be a végén, azok a széles kanyarvételek sokba kerültek.
Forrás: Net.hr
Ljutić (4.) remek nyomvonalon, kellő dinamikával, szinte hibátlanul hajtott, így kétség sem férhetett a vezetés átvételéhez. Valós horvát dobogóesélyről azért dőreség lett volna fantáziálni, Robinson (3.) ugyanis közel 2 s-es előnnyel rajtolt el. Rizikózott keményen az új-zélandi, támadta a kapukat, voltak persze hibái, de az agresszív ívhasználat nyugodtsággal párosult, nem volt tehát kérdés a dobogó. Shiffrin (2.) részéről nem nagyon volt mit védeni, az az 5 század nem tűnt relevánsnak. Na, nem mintha a második helyért ment volna! Légies könnyedséggel, kegyetlen tempóban, érdemi hiba nélkül vitte végig a pályát. Rakott némi terhet Hectorra (1.) – egy másodperces előny ide, meg oda. A svéd azonban ma az olimpiai idényét felidézően önkívületi formát mutatott, simán rálicitált az amerikaira, összességében másfél másodpercet osztott ki!
Olyan versenyt se láttunk már emberemlékezet óta, hogy 5 másodperces elmaradással a legjobb 10 között lehessen végezni, de az utolsó pontszerző, Lena Dürr például 8.77-es hátránnyal zárt. A délelőtthöz képest átlagosan vett 3 s-es javulás pedig egyértelműen igazolta, hogy délelőtt a lányok lécei nem voltak megfelelőképp felkészítve a körülményekre.
Sara Hector a két évvel ezelőtti kronplatzi verseny óta várt az újabb, szám szerint ötödik győzelmére a Világkupában. A szám olimpiai bajnokát azóta nem láttunk ilyen ellenállhatatlanul síelni, Lienz kivételével még csak dobogóra sem állt, sőt már-már jobb formának örvendett idén szlalomban. (Abban a szakágban először állt dobogón a hét elején Flachaun.) Mikaela Shiffrin 43. alkalommal végzett pódiumon csak óriás-műlesiklásban – e tekintetben is a szakág mindenkori legjobbja. (Összességében egyébként a 150. dobogós helyét szerezheti meg holnap.) Alice Robinson hetedjére végzett a TOP3-ban, ebből másodszor ezen a télen. Már-már stabilnak mondható.
Brignone kiesését a tekintetben kihasználta Gut-Behrami, hogy visszavette a vezető helyet a tabellán. Négy versennyel a vége előtt 25 pontra rúg a svájci előnye, de Shiffrin, s a ma látottak fényében még Hector is egész nyugodtan felemelheti szezon végeztével a kristálygömböt. Összetettben ezekben a hetekben alighanem elpackázta minden esélyét Fede’, s nem nagyon látni, ki tudná meglepni a továbbiakban a 300 pont fölötti előnnyel gazdálkodó Shiffrint.
Holnap szlalomot rendeznek Jasnán, vélhetően Petra Vlhová nélkül. Óriás-műlesiklást pedig a cortinai hétvége meghosszabbításán, Kronplatzon tartanak legközelebb. Szokás szerint hétköznap, munkaidőben…
A címlapkép forrása: San Diego Union-Tribune
Síparadicsom Blog 