Emberi számítások szerint pártizedes hozott előnyből nem nagyon számíthattunk arra, hogy az egészen parádés meredeket síző Filip Zubčić ellen bárkinek lehet esélye ma Alta Badián. Na, de Marco Odermatt már régen kinőtte az “emberi” jelzőt. Felvette a kesztyűt, s megoldotta a kihívást: zsinórban ötödszörre győzött óriás-műlesiklásban. A horvát mellett még egy kiváló meredeksíző, Žan Kranjec állt fel a dobogóra. Schwarz, Verdú és Pinturault zárt még a TOP6-ban.
Advent egyik utolsó vasárnapján (az idei évben ezüstvasárnapkor) hagyományosan a Dolomitok ékkövébe, Alta Badiába teszi át székhelyét a férfi mezőny. A helyszínt, s a Gran Risa legendás lejtőjét bemutatni sem nagyon kell. 1985, tehát lassan negyven esztendeje rendezik itt a férfi óriás-műlesiklók egyik, ha nem a legnagyobb presztízsű viadalát.
Légvonalban alig több mint 20 km-re vagyunk Val Gardenától, mégis egészen más világ ez. Ez a ladinok földje, amit a legrövidebb úton szűkös szerpentineken lehet csak megközelíteni. Maga az alpesi síelés elszigetelt paradicsoma. A lejtő kategóriájában a legmeredekebb, átlagosan 36%-os a rádiusza. Emellett jellemzője, hogy egészen könnyen „idomítható”, azaz sokfajta tűzést elbír. A Gran Risa királyát Marcel Hirschernek hívják, nem kevesebb mint hatszor koronázták meg az osztrák legendát. A jelenlegi mezőnyben ketten dupláztak (Odermatt és Kristoffersen), s még Pinturault győzött itt egy alkalommal.
Délelőtt Martin Kroisleitner volt a nyomvonal felelőse, összesen 55 kaput tűzött, amiből egy híján mindegyik fordító volt. Az időjárásra panasz nem lehetett, a lejtőt pedig kifogástalan állapotban tartották a helyi erők.
Henrik Kristoffersen (9.) nyitómenete megmutatta, hogy lüktető, ritmusos, jellemzően távolra tűzött kapukkal operált az osztrák sporttárs. Rendesen elfáradt a norvég, mivel küzdelmes futam volt mögötte. Marco Schwarz (3.) minden egyes szektorban alaposan elverte, nagyságrendekkel több „kakaót” adagolt kanyarjaiba. A másfél másodpercnek a fele sem volt tréfa. Žan Kranjec (4.) egy éve nyerő helyzetből bukta el győzelmét, a lejtő egyik legjobbjai közt kell jelenleg emlegetni. A meredek végén fogott valamicskét Schwarzon, egyébiránt ő is beszedte a maga tizedeit. A héttizedes differencia jelentősnek volt mondható.
Forrás: Blick.ch
Marco Odermatt (1.) kanyarátmenetei hozták a megszokott dinamikát, kevesen tudják (senki?) oly korán berakni léceit a következő fordulóra, mint ő. Ezzel együtt voltak hátrabillenései, nagyon meg akarta mutatni már délelőtt Schwarznak. A célban bő három tizedes előny állt neve mellett, döntően a meredek végi domináns teljesítményének köszönhetően.
Filip Zubčić (2.) irtózatosan jól elkapta a második letörést követő szakaszt, ott még a svájcinál is erőteljesebben mozgott. A horvátok legjobbja pár századdal befért az osztrák elé. Alexis Pinturault (5.) a lejtő jobbra sodródó szakaszán lassabbra vette a figurát, onnantól fogva hiányzott sízéséből a dinamika. Másfél másodperces elmaradása tudatában kb. lemondhatott a napi győzelemről. Loïc Meillard (16.) nehézkesebben húzta a kanyarokat, az átütőerő abszolút hiányzott a lécváltások közben. Nettó sízési hiba híján is beszedett bő két másodpercet. A Gran Risa így bünteti a dinamika hiányát! Manuel Feller (12.) nem ez a habitus, mert vállalkozni, más kérdés, hogy nála meg a kanyarívek dadogtak rendesen. Összességében körülbelül Meillard-hoz hasonló dimenzióba került.
S az első hazai versenyző is. Filippo Della Vite (14.) hol direktebb volt a kelleténél, hol pedig le-lecsúszkált az ideális ívről. Támadta a pályát, sokra nem ment vele – legalábbis a kiemelkedő hármas viszonylatában. Alexander Schmid (18.) senkit nem előzött meg, a németek legjobbja gyakorlatilag kanyarról kanyarra szedte be a tizedeket. Rasmus Windingstad (36.) egyáltalán nem érzett rá, mit kellett volna a pályával kezdeni. Kínkeserves volt végig, nem úszta be 4 s-en belül! Raphael Haaser (53.) vesszőfutása még látványosabbra sikerült, az elejétől kezdve méterekkel lecsúszott a kanyarívről. Csak a norvégtól kapott másfelet! Joan Verdú (6.) igazolta, hogy a lejtőt nem érheti kritika. A meredek végétől vált izgalmasabb a helyzete. Két késve vett kaput követően letarolt egy harmadikat, ami majdnem kiütötte markából a botját. Ezen múlt, hogy egy picivel Pinturault mögé sorolt. Gino Caviezel (11.) tisztességes sízéssel beverekedte magát a legjobb tízbe, Stefan Brennsteiner (7.) egy fokkal több kockázatot vállalt, ami a kisebb korrigálások ellenére kifizetődni látszott.
A reklámszünet után Aleksander Aamodt Kilde (19.) vette birtokába a lejtőt. A kádak alakulófélben voltak ekkortájt, ami még a robosztus norvégot is meg-megakasztotta kanyarátmenetek közben. A biztos továbbjutáson kívül más egyebet nem tudott elérni. River Radamus viszonylag korán összeakasztotta léceit, ez a megszokott GS- kieséshez vezetett. Az amerikai hamarjában beszélgetőtársat talált magának. Luca de Aliprandini épp az ellenkező hibába esett bele, túl kevés élt használt, a hazaiak kedvence oldalára dőlve suhant ki a pályáról. Atle Lie McGrath (8.) jó ritmusban, az utolsó letörésnél tapasztalt kis döccenőt leszámítva nagyobb hiba nélkül letudta futamát. Befért 2 s-en belülre, megelőzte honfitársait. Thomas Tumler (21.) mozgása darabosnak tűnt, cidrizhetett a továbbjutásért, akárcsak Erik Read (24.). A kanadai nem az a megtestesült adonisz, a második letörést követő ritmusos kanyarokban elvesztette a dinamikát. Giovanni Borsotti (10.) révén bekerült olasz a TOP10-be. Megtalálta a nyomvonal kulcsát, megfelelő ritmikával és nagyobb zűr nélkül oldotta meg a meredeket.
Alta Badián nehéz feladat meghatározni, mekkora hátránnyal lehet még második futamot síelni. A 4 s egy ilyen válaszvonalnak tűnt, Patrick Feurstein (37.) kínlódásáról például sejteni lehetett, hogy nem ér folytatást. Alexander Steen Olsen (13.) keményen betette léceit a meredeken, így továbbjutási gondjai nem voltak. Sűrűsödött a helyzet a középmezőnyben, Tommy Ford (15.) meredeksízésben nem okozott csalódást. A szintén rutinos Victor Muffat-Jeandet (20.) szemre tetszetős dinamikával küzdötte át magát a lejtő legmeredekebb szakaszán. Épp sok volt a térvesztés, ő már 3 s-en kívülre került. Sam Maes (17.) sebessége nagyban közelítette újabban az élmezőnyét, nála az szokott lenni a kérdés, hogy célba tud-e érni döntő hiba nélkül. Délelőtt igen, besorolt így a középmezőny sűrűjébe. Per pillanat a hatodik Verdú és közte alig feszült egy másodperces időkülönbség. Hannes Zingerle (30.), a szebb napokat látott világbajnok Mathieu Faivre (24.), s pláne Justin Murisier (31.) izgulhatott a továbbjutásért.
Harmincon túlról aztán csak kevesek verekedték magukat a második futamba. Név szerint James Crawford (31-essel a 26.), Thibaut Favrot (32-essel a 23.), Alex Vinatzer (43-assal a 28.), a litván Andrej Drukarov (44-essel a 29.), Fadri Janutin (55-össel a 27.) és Leo Anguenot (62-essel a 22.) folytathatta délután.
Délutánra fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet, napsütésnek viszont csak a lejtő zárása volt kitéve, így érdemi pályaromlásra nem kellett számítani. A nyomvonalat másodjára szlovén edző állította össze, ez adott némi dobogós esélyt Kranjec számára. Zingerle (24.) feltűnően óvatosra vette a figurát, Drukarov (23.) csak az utolsó szektorban 7 tizedet vert rá. Mindent egybevéve a litván sporttárs is biztonságit síelt, nem akarta megkockáztatni második VK-pontszerzését. Az első igazán ütőképes menet Vinatzer (19.) nevéhez fűződött. A meredeken volt igazán elemében, egy század híján egy teljes másodperccel állt a lista élére, s jelentős előrelépésben bízhatott. Janutin (21.) szép tiszta sízéssel egész szorosan tartotta az olaszt, az alapvetően a gyors számokban eredményes Crawford (25.) rizikóvállalása leginkább zaklatottságban nyilvánult meg. A Szuper-G világbajnoka pár kapuval a vége előtt fékezett jókorát, Read (26.) a fenti letörésnél fordult kis híján teljesen menetiránnyal szembe.
Merőben ellentétes futamokat hoztak a franciák: Faivre (22.) kényelmesen gurult le a célig, Favrot (11.) fél másodpercet osztott ki a meredeken az olasznak, míg Anguenot (20.) inkább a biztos pontszerzésre összpontosított. A fiatal reménység szépen araszolgat felfelé a ranglistán. A gall kontingenst Tumler (15.) választotta szét egy futam erejéig. Megbízhatóan haladt lejtmenet a svájci, simán befért a Favrot és Vinatzer közt feszülő egy másodperces hézagba. Muffat-Jeandet (27.) rengeteg sízési hibát vétett, pár hónaljból abszolvált kanyarjából kiindulva már a célba érés is bravúrnak tűnt. Kilde (13.) becsülettel helytállt. A meredek-lanka átmenetből sokat profitált, csak a végső szektorban kiosztott 4 tizedet az éllovasnak. Megint más kérdés, hogy a számára szűkre tűzött meredeken nehézére esett ívet tartani. Schmid (17.) túl sok élt használt ugyanott, Maes (18.) kapcsán a banánkapukat lehet kiemelni, míg Meillard (16.) egy fent bemutatott randa belefékezéssel azonnal zárójelbe tette mai versenyét.
Így se múlt sokon, hogy Tumler előtt maradjon. Tizenöt sízőt követően a svájcin kívül Favrot és Kilde foglalt helyet az első háromban. Ford (9.) nem tartalékolt a meredeken, két alkalommal érintőre vette a jobbos (kék) kapukat, a ritmust azonban nem vesztette el, a vége pedig egyértelműen jobban sikerült neki. Della Vite igyekezett kiszolgálni a lelkes publikumot. Visszaütött a nagy lendület, keresztbeállt lécekkel fejezte be szereplését. Steen Olsen (12.) kontrollált sízéssel befért az aktuális dobogóra (Kilde elé), Feller nem sokáig bírta ezúttal a kicentizett kapuvételeket. Egész pontosan az első letörésnél került pályán kívülre a szokás szerint vadóc osztrák. Caviezel (10.) precíz technikával oldotta meg a második futamot, de Fordon egyedül annak rontott két kanyarjában tudott fogni. Borsotti (14.) nyilván mindent beleadott, a jófajta meredekét a zárószektorban dobta sutba. Kristoffersen (7.) gondjai meggyűltek a kádakkal, rendre a kapuk alatt fordult, ezzel együtt stabilan végigvitte a pályát, csont nélkül élre állt.
Norvég vezetésre állt tehát a történt 8 sízővel a vége előtt. Kristo’ 4 tizeddel állt Ford, és öttel Caviezel előtt. McGrath beszedett fél másodpercet rögtön honfitársától, ehhez képest határon síelt. Egy megbillenés következtében letarolt egy piros kaput, onnantól fogva meg sem állt a védőhálóig a jeges-meredek lejtőn. Brennsteiner (8.) röpke kényszerszünet után indulhatott. Az első letöréstől kezdve kevésbé ment agilisan, mint az éllovas, habár a jobbra sodródó résznél, s a végén igazolta, bőven fogható Kristoffersen menete. Az andorrai meglepetésember már nem tette meg azt a szívességet, hogy „ellazsálja” a lejtő bizonyos részeit. Már féltávtól nyilvánvalóvá vált, hogy Verdú (5.) át fogja venni a vezetést, a Pinturault (6.) által késve vett két kék kapu után pedig még egy skalpot is letutizott.
Kranjec (3.) esetében a pohár félig teli, félig üres maradt. Maga mögött tartotta az andorrait, de négy tizeddel szűkült a kettejük lévő különbség – elsősorban az enerváltabb felső meredek miatt. Schwarz (4.) pici ritmustöréssel nyitott, ami rányomta bélyegét a folytatásra. A meredeket több jobbos kaput mélyről abszolvált, a zárószakaszra pedig mintha a szufla is elfogyott volna. Egy szó, mint száz: a biztos dobogós szlovéntól egy felejthető menettel kikapott.
Zubčić (2.) önkívületi állapotban síelte végig a Gran Risát a tetejétől az aljáig. Úgy centizte ki a kanyaríveket, hogy érdemi hibát nem lehetett látni nála. Sok mindent elárul, hogy Favrot-n kívül nem volt senki, aki másodpercen belül teljesített volna hozzá képest. Legalábbis az utolsó emberig… Odermatt (1.) felvette a kesztyűt, nem matekozott, inkább legyűrte ezt a kihívást is. Alig egy tizeddel szorult a horvát mögé délután, vagyis nagyjából ugyanannyi kitartott előnyéből. Ez az ember verhetetlen!
Forrás: blick.ch
Marco Odermatt óriás-műlesiklására elfogytak a szavak: zsinórban az ötödik sikerét aratta a Világkupában. Összességében ez a mai a 16. a sorban, amivel megelőzte az örökranglistán Alberto Tombát. Megvalósult továbbá az Alta Badia-i tripla. A következő célpont, vagyis Pinturault még kettőre van tőle. Filip Zubčić 11. Világkupa-dobogójából a tízediket gyűjtötte óriásban, vagyis lassan, de biztosan kezd visszatalálni 2019 és 2021 közti önmagához. Žan Kranjec tucatnyi dobogónál tart speciálszámában, ebből nyolcadszorra állhatott fel annak harmadik fokára.
Holnap újabb óriás-műlesiklást rendeznek Alta Badián, majd még karácsony előtt Madonna di Campiglión sorra kerül egy villanyfényes szlalomra.
A címlapkép forrása: blick.ch
Síparadicsom Blog 