A tegnapi blamával felért szereplés után rendesen felszívták magukat az osztrákok, a kettős győzelmen kívül az se volt kutya, hogy három sízőt delegáltak a legjobb öt közé. Ez a Herminator fémjelezte aranykorszak óta ritkán adatott meg nekik. Vincent Kriechmayr finoman szólva nem túl biztató edzések után váratlanul csillantott egyet, ezzel szegény Daniel Hemetsbergert megfosztva élete első VK-sikerétől. Marco Odermatt győzelme 3 századon múlt, Val Gardena hozta tehát formáját. Bár Marco Schwarz is maximálisan elégedett lehet ötödik helyével, a címvédő immáron egyedül vezeti az összetett pontversenyt.
Klasszikus grödeni állapotok uralkodtak a szezon első szuperóriásának a kezdetén. Vagyis bár az időjárásra olyan értelemben nem lehetett panasz, hogy sütött a nap (már ahol..), nem fújt a szél, nem hullott csapadék, ám kezdetben a lejtő java részére, így a kulcsszakasznak számító huplis részére, a Ciaslatra teljesen árnyék telepedett. Utóbb ez persze megváltozott.
Francia edző tűzte a pályát, ami nagyságrendekkel nem tért el nyomvonalában a csütörtöki lesiklástól. Hosszában sem, nagyjából másfél perc alatt le lehetett érni. Matthieu Bailet (36.) remek ritmusban nyitotta menetét, s bár a Ciaslaton akadtak gondjai, egész sokáig élen tudott maradni. Dominik Paris (55.) jelentős teret és tempót vesztett futamának második felén, ma a várakozások szerint nem rúgott labdába. Az igazság szerint nem is erőltette túl, ő nyilván inkább a szombati klasszikusra hangolt. Gino Caviezel 53.() elvileg technikásabb az olasz erőembernél, ehhez képest alig ment meggyőzőbben nála. Nils Allegre (57.) edzője pályáján ezúttal nem remekelt, de motivációja is nagyjából Pariséval vetekedett.
Stefan Rogentinnel 16.() beindult úgy igazából a verseny. Súlyos tizedeket osztott ki az addigi éllovasnak, magabiztos, szűk íveket húzott, légmunkája pedig stabilnak bizonyult. Daniel Hemetsberger (2.) valamivel még magabiztosabban, tisztán vette a kulcskanyarokat, a hupliktól kezdve aztán kidomborodott előnye 4 tized formájában. Hamarjában kettős osztrák vezetést jelzett a tabella. Marco Schwarz (5.) kapcsán megszokhattuk az előző idény második fele óta, hogy tököt növesztett, sokkal többet mer vállalni a tempós kanyarokban, mint egy átlagos műlesikló. A Ciaslat bejáratánál volt is egy meredek pillanata, de talpon maradt, így egyetlen tizeddel besorolt honfitársa mögé. Raphael Haaser 17.() dinamikája nem vetekedett az előző kettővel, végül még Rogentintől is elmaradt egy kevéssel.
Marco Odermatt (3.) aztán zárójelbe tette az addig látottakat. Legalábbis a felső szakaszokon. Négy tizeddel oktatott a tempós kanyarokban, úgy ment át rajtuk, akár kés a vajon. A Ciaslat ma közel sem sikerült oly rezzenéstelenre, dinamikusra, mint tegnap, amiért büntették az égiek: egyetlen századdal kikapott a jobbik osztráktól! Aleksander Aamodt Kilde (37.) kapcsán valós esélyről nem is beszélhettünk. Összecsapott, indiszponált sízést láthattunk a szakág (korábbi?) legjobbjától. Korrigálnia kellett pár kanyarban, mivel extrán kevés élt használt, futamának végét pedig – élén a célugratóval – pedig mielőbb el kell felejtenie. Kapott bő egy másodpercet! Ha nem a Saslongon lennénk, azt mondhatnánk, hogy az osztrákok lassan fellélegezhettek… Stefan Babinsky (42.) tegnap a hátsó ajtóról tört a tabella elejére, „pechére” Szuper-G-ben jobb ranglistás pontjai vannak, így ma korán kellett rajtolnia. Nem kezdett átütően, és ez a fajta középszerű korrektség jellemezte a lejtő minden egyes szakaszán. Andreas Sander (51.) esetében körülbelül ugyanezt mondhatjuk el, még ha néhány megingás alapján némi extra rizikót fel is lehetett fedezni nála.
James Crawford (6.), vagyis a Szuper-G világbajnoka Odermatt-i minőségben, s mennyiségben adagolta a tempót a felső kanyarokban. A passzázsra sem lehetett panasz, legalábbis szemre nem, a sebessége mégsem érte el Hemetsbergerét. A századok nem voltak vele, még a virtuális dobogóra sem fért fel. Vincent Kriechmayr (1.) kifejezetten formán kívüli sízést mutatott be az edzéseken (akár Zermatton, akár Beaver Creeken, akár e héten), s bizony tegnap sem volt meggyőző. Ehhez képest ma Erős Pistát reggelizhetett, sokkal több rizikót vált, s topszektorral nyitott. Bár a huplik távol voltak a tökéletestől, súlyos tizedeket leadva 2 aprócska század kitartott az előnyéből. Alacsony testtartásban száguldott le a Saslongon. Az elitcsoport záró embere, Alexis Pinturault (29.) lécei a tempós kanyarok bemeneteinél rendre megremegtek, így remek technikája dacára valós dobogós esélyei egy pillanatig nem voltak.
A reklámszünet után az egyre jobban a gyors számok felé orientálódott Justin Murisier (37.) köszörülte volna ki a csorbát. Ha a neveket nézzük, nem ment rosszul, hiszen Kildével századra azonos idővel fogott talajt, lécei mégsem mozogtak úgy, mint azt vártuk tőle. Ryan Cochran-Siegle (44.) csúszása sokkalta erőteljesebben kezdődött, ám egy talajtól való elrugaszkodás a hupliknál és egy elmért ugrató a lista hátsó traktusába küldte. Jeffrey Read 10.() addigi legjobb nyitószektora után felszisszenhettek a sógorok, utóbb azonban kiderült, nem bír igazán jó íveket húzni eme fékevesztett tempó mellett. Eredményével így is elégedett volt. A nyomvonal egyébként nem húzott nagyon egyik irányba sem, mert bár két lesikló foglalta el az első két pozíciót, az óriás-műlesiklók közül is többen elemükben voltak. Mattia Casse (8.) például ütős nyitány után egész ügyesen egyensúlyozott a buckákon, egy jó tizeddel befért a kanadai elé, 3 tizedes hátránnyal a TOP6-nál többen ma nem reménykedhetett az ember. Persze a lejtő mind nagyobb területét sütő napocska sem hátráltatta dolgukat. Adrian Smiseth Sejersted (15.) elsősorban lesikló képességeire épített, a záró ugrató például tankönyvbe illő volt, Riley Seger (41.) pedig gyatrácska első után topszektorral folytatta. A folytatás megint felejthetőre sikeredett. Niels Hintermann (33.) a köztes szakaszokon ment a legjobban, ám így sem tudott másodpercen belül ragadni. Azaz a legjobb tíznek integethetett.
Romed Baumann (28.) határozottan veszélyes ellenfélnek ígérkezett. A németek honosított osztrákja a kanyarátmeneti ívekről rendre lecsúszott, miként haladt lejtmenet, ő is kicsúszott a TOP10-ből. Lukas Feurstein (33.) mint koncentrációs gondokkal küszködött volna a szintegyenetlenségek útvesztőiben, egy addig ígéretes menetet rontott el. Christof Innerhofer (50.) futamában a Ciaslat volt csak dicsérhető, keveseket előzött meg a múlt évtized elején vb-ken domináló veterán. Andreas Ploner becsülettel odatette magát, középtájon, kanyarív közben azonban elvesztette kontrollját lécei felett, aminek nagy esés lett a vége. Nagyon nem nézett ki jól a huppanás, míg a mentőegységek elvégezték kötelességüket, hosszú percek teltek el.
A mentésből egy árva képkockát nem mutattak, Cyprian Sarrazin (4.) várakozásából és „melegen tartásából” annál többet. Megérte, hiszen eleve versenyképes alaptempóját tovább fokozta a topkategóriás második szakasznál. Szorult a hurok a dobogósok nyaka körül, végül megmenekültek, szegény Schwarzot egy századdal azonban hátrébb küldte a francia. Blaise Giezendanner (24.) ütőképes szektorok után a Ciaslaton elszúrta a bravúros eredmény lehetőségét. Rendesen dobálta léceit a huplirengeteg. Az első harmincast Brodie Seger (54.) harmatos és Guglielmo Bosca (10.) frenetikusan indult menete zárta le. Senki nem állt olyan jól (-0,48) két szektort követően, mint az olasz legény, a Ciaslaton aztán kiütközött a rutintalanság, addigra szemlátomást elfogyott.
Régen volt arra precedens, hogy Thomas Dreßen (18.) adott hétvégén jobban teljesít szuperóriásban, mint lesiklásban. Idén ez (egyelőre) megvalósult. Izmos íveket húzott, ezzel besurrant 5 tizeden belülre. Hasonló dimenzióban síelt a svájciak mai meglepetésembere. Arnaud Boisset (19.) volt. No, annyira azért mégsem, hiszen a Szuper-G tavalyi Európa Kupa-győzteséről beszélünk. Bátorsága dicsérendő volt, kerek 5 tizeddel kapott ki a győztestől.
A csoda ott lebegett a levegőben. Túl a negyvenen két élmezőnybe illő menetet jegyezhettünk fel. Franjo von Allmen (9.), a svájciak 22 esztendős háromszori junior-vb-ezüstérmes tehetsége, vagy kettővel utána a rutinos Jared Goldberg (10.) két szektort követően is vezettek. Célba érkezésük után úgy állt a helyzet, hogy csak 4 tizeden belüli hátránnyal lehetett TOP10-be kerülni! Nem meglepő módon egymás után kerültek a pontszerzők közé a sízők, ezzel párhuzamosan olyan nevek hullottak ki onnan, mint Kilde, Paris, Sander, vagy épp Cochran-Siegle. A nagy bravúrt produkáló sorát még Adrien Théaux (59-essel a 13.), a tegnapi győztes Bryce Bennett (62-essel a 14.) és Cameron Alexander (63-assal a 7.) gazdagította. Akik pedig „csak szimplán” pontot gyűjtögettek: Martin Čater (36-ossal a 26.), Kyle Negomir (41-essel a 24.), Simon Jocher (43-assal a 20.), Nils Alphand (45-össel a 22.), Marco Kohler (47-essel a 26.), Alexis Monney (48-assal a 23.), Fredrik Møller (50-essel a 21.) és Sam Morse (60-assal a 30.).
Szőllős Barnabás (64-essel a 62.) utolsóelőttiként rajtolt el, s végül 2,33-as hátrány szedett össze. Erősebb kezdés után a kanyarokban sokat vesztett. A gyorsasági szakágakkal újabban kacérkodó Borsottit, valamint a liechtensteini Pfiffnert előzte meg.
Vincent Kriechmayr karrierje 17. győzelmét aratta a Világkupában, a nyolcadikat Szuper-G-ben, a harmadikat Grödenben. Daniel Hemetsberger négy pódiumnál tart, ebből kettőt-kettőt szerzett a két gyors számban, egyformán „ezüst”-„bronz” leosztásban. Marco Odermatt pedig tizenhatot csak Szuper-G-ben. Nála az volt a nagy szó, hogy megszakították négyversenyes győzelmi sorozatát szuperóriásban…
A szakági pontverseny – lévén december közepe ellenére ez volt a szezon első Szuper-G-je – megegyezik a napi tabellával, míg összetettben Odermatt immár egyedüliként vezeti a tabellát, nem Schwarz-cal holtversenyben.
Holnap – elvileg teljes lejtőn – rendezik meg a klasszikus lesiklást a Saslongon, amit két óriás-műlesiklás fog követni hétfőig Alta Badián.
Borítókép forrása: blick.ch
Síparadicsom Blog 