Nehéz körülmények uralkodtak a Világkupa-cirkuszba hosszú idő után visszatért québeci Tremblanton, de szerencsére a ködös idő nem kavarta meg az erőviszonyokat. Federica Brignone sikerének kulcsa az volt, hogy le bírt hozni két közel tökéletes futamot. Tette mindezt 33 évesen, ezzel ő lett a legidősebb női óriás-műlesikló győztes a Világkupában. A dobogóra – pár századnyi különbséggel – Petra Vlhová és Mikaela Shiffrin állhatott fel, őket Hector és az eddigi két szakági versenyt megnyerő Gut-Behrami követte a sorban.
Furán indult a 2023/2024-es Világkupa-szezon. Miközben öt lesiklás maradt el különféle időjárási zűrök miatt, s december elején még csak egyetlenegy férfi VK-versenyen vagyunk túl, a hölgyek közt a technikai specialisták igazán karban vannak tartva. Három szlalomot és két óriás-műlesiklást zavartak le eddig, utóbbi szakágban pedig – ha minden jól megy – holnap átlépjük az idény első harmadát. GS-ben váratlanul dominánsan kezdett Lara Gut-Behrami, a szakág egykori csillaga, Sonja Nef szakmai, s persze nemzetiszínű szemüvegén keresztül úgy véli, még sohasem síelt Lara ennyire jól. Mi pedig csak annyit tudunk ehhez hozzátenni, hogy régóta láttuk ennyire mosolygósnak a kamerák előtt őt.
A nők jó ideje Észak-Amerikába teszik át székhelyüket november második felében, mint ahogy az is megszokott volt, hogy az Aspenben, vagy újabban Killingtonban megrendezésre került technikai hétvége után Kanadában a lesiklók mutatják meg tudásukat – jellemzően az idény során először. Lake Louise azonban – nézői, szponzori, illetve állami – érdeklődési hiányban kihullott a versenynaptárból, a leginkább csak pótcselekvések terén klímatudatos FIS pedig úgy döntött, hogy a gyorsasági szakágak specialistáit át sem utaztatja az Atlanti-óceánon.
Alberta tartomány helyett a keleti parthoz közelebbi Québecbe költött a karaván. Mont-Tremblant leginkább talán az autóversenyek szerelmeseinek csenghet ismerősen, bő fél évszázada rendeztek a helyi versenypályán két Formula-1-es futamot, 1970-ben például Jacky Ickx győzött ott. A környék emellett a tartomány legrégebbi természetvédelmi területének ad otthont. A térség télen-nyáron turisztikai célpontnak számít, az ezer méter alatti tengerszint feletti magassággal rendelkező síterep szintén komoly népszerűségnek örvend. Eleddig az Észak-Amerikai Kupában volt állandó rendező, a Világkupában jó 40 éve szerepelt utoljára.
Havas táj, a lejtő felső harmadában ködös látási viszonyok fogadták a 61 főt számláló mezőnyt. Mindez 15 perces csúszást eredményezett, de – a Beaver Creek-i lesiklással ellentétben – szerencsére nem maradt el a mára rendelt sportélmény.
Az első futam pályáját francia edző állította össze, még a visszavonult Tessa Worley eredményei jogán. Gall sízőből mindössze kettő szerepelt a rajtlistán, Doriane Escane a 39-es, Clára Direz a 40-es rajtszámmal került sorra.
Forrás: RSI
Negyedórás pauza után nem túl szerencsés elsőként elrajtolni. Főleg kamerán keresztül szinte átláthatatlan viszonyok közt. Lara Gut-Behrami (3.) menetének elejéből alig láttunk valamit, például azt, miként oldotta meg az első kétkapus lankát követő éles letörést. Utóbb aktívan síelt, de volt pár megakadása, ő maga pedig megpaskolta sisakját, jelezvén elégedetlenségét. Meglehetősen régen szurkolhattak a kanadaiak dobogóesélyes sízőnek. Valérie Grenier (6.) alaposan megküzdött az elemekkel, s noha kikapott tőle, a svájcinak kiosztott annak hibájának helyszínén nem keveset. Mikaela Shiffrin (5.) egyértelműen biztonságra törekedett odafent, pártizedes hátrányából ítélve Lara ugyanott talán többet vállalhatott. Lentebb szorított még a differencián, mindössze 12 századdal csúszott le az első helyről.
Federica Brignone (1.) nagy küzdelmet folytatott a kanyarátmenetekben azért, hogy jó pozícióban maradjon. Jobb ritmust talált, több mint 3 tizeddel állt élre az olasz. Sara Hector (2.) már valamivel átláthatóbb körülmények közt síelhetett a hegytetőn, a zöldülő szektoroknak egy nagyobb kisodródás vetett véget. Petra Vlhová (4.) a záró szektort megelőző átkötő részen hagyott sokat, elsősorban tempóban, ami korábbi meredeksízését elnézve kár volt. Marta Bassino (7.) brutálisan bekezdett, aminek kárát a hullámos részen látta. A második letörésnél már látszott, alig fogja megúszni másodpercen belül.
Ana Bucik megfázásból visszatérve nem tűnt fittnek. A hullámzó szakaszon beleakadt egy kapuba, amiből szaltózott egy látványosat. A hátára esett, kis idő múltán el tudott tápászkodni. Mina Fürst Holtmann egész magabiztosan egyensúlyozott ugyanott, lendületét jól át tudta vinni az utolsó harmadra. Ott azonban mélyre került a kapu tövénél, ami kieséséhez vezetett. Maryna Gaşienica-Daniel (18.) egy pillanatig nem volt átütő, az átkötő lankán történt megroggyanása után várható volt, hogy a tökutolsó helyre kerül, 2 és feles hátránnyal.
Alice Robinson (13.) bátran kezdett, a hullámoktól kezdve aztán átcsapott sízése szörnyen ritmustalanba. Elmaradása túllépte a 2 s-et, dobogóesélyei mára elszálltak. Thea Louise Stjernesund (15.) ugyanezt nyújtotta, egyszerűen csekély lendülettel érkezett a záró harmadra egy belefékezést követően. Franziska Gritsch (8.) sokkal jobban alkalmazkodott a körülményekhez, a nehezét példásan megoldotta, a végét azonban ő is elszúrta. Paula Moltzan (13.) egyensúlya kanyarátmenet közben rendült ki nyugalmi állapotából. Onnantól fogva csoda kellett volna a zárószakaszon tőle. Ragnhild Mowinckel (15.) keveset vállalt, pár századdal a lengyel lánytól is elmaradt.
A 16-tól 22-ig terjedő blokkból négy osztrák, két svájci és a rajtszámát szépen megjavító Sofia Goggia (9.) foglalt helyet. Az agilis olasz lány volt dicsérhető leginkább, ő gond nélkül beférkőzött a TOP10-be. Wendy Holdener (26.) és Michelle Gisin (32.) senkit nem tudott megelőzni az addigiak közül, Ricarda Haaser (23.) konzervatív sízéssel semmire nem ment, Katharina Liensberger (16.), Julia Scheib (22.) és Stephanie Brunner (21.) pedig menetei pedig meglehetősen zaklatottak voltak. Akárhogyan is, egyetlen osztrák sportoló ragadt az első tízesben.
A köd mintha kezdte volna a lejtő mind nagyobb részét beteríteni. Harmincig két releváns menetet láttunk. Zrinka Ljutić (17.) igazolta, megérdemelten kapott alacsonyabb rajtszámot: szép, magabiztos menettel csontsimán továbbjutott. Kevéssel maradt el tőle Simone Wild (19.), de a papírformát figyelembe véve Elisabeth Kappaurernek (26.) sem kellett izgulnia. Andrea Ellenberger (39.), Lara Colturi (46.), Estelle Alphand (35.), Camille Rast (37.) és Asja Zenere (36.) ugyanakkor elmaradt a továbbjutást jelentő időtől.
Harmincon túl hárman szerepeltek bravúrosan. A hazai nézők örömére tehetségük, Britt Richardson (31-essel a 12.), olasz részről Roberta Melesi (40-essel a 14.), s kellemes meglepetésre Clara Direz (42-essel a 10.) nagyot varázsolt az edzője tűzte pályán. Továbbjutott még egy juharleveles Cassidy Gray (34-essel a 24.) személyében, továbbá Elisa Platino (35-össel a 30.), Katharina Truppe (48-assal a 28.), még egy osztrák, jelesül Elisa Mörzinger (54-essel a 29.), s végül Kristin Lysdahl (58-assal a 25.).
Jó hír, hogy normalizálódtak a látási viszonyok, csak a tetején volt ködfátyol. A fagypont fölé nőtt hőmérséklet már kevésbé volt optimális, az amúgy is puhább hórétegnek nem kedvezett. A szlovénok edzője ráadásul keményen odatette magát a tűzéskor, ha már csapatából egyetlenegy lány sem volt érintett délután. Platino, majd Mörzinger már az első letörésnél befejezte futamát. Éles fordítókapu került oda, amiről mindketten lekéstek. Truppe (23.) óvatosra vette a figurát, erőnek erejével megfogta ott léceit. Gond nélkül leért, de véleményes tempóval. Holdener (27.) agresszívabb léckezeléssel operált, ami több megbillenéshez, ezzel együtt tetemes hátrányhoz vezetett. A hóviszonyok egyszerűen nem engedi a haladósabb menetet. Kappaurer (26.) lágyabb technikával tette dolgát, jól állt, egészen az utolsó lankáig (ami gyakorlatilag totál sík métereket is tartalmazott). Ott lekésett egy kék kaput, onnantól fogva esélytelen volt. Lysdahl (25.) pozitív szellemiséggel haladt lejtmenet, pár rondán széles ívvel bukta el az első helyet. Gray (24.) pedig két század híján szorult az osztrák mögé. Bitangul bekezdett a kanadai, de a hattizednyi előny sem bizonyult elegendőnek. Haaser vesztét a szintegyenetlenségek okozták. Mélyről érkezett a mesterséges huplikra, nem bírt pályán maradni.
Scheib (20.) sem úszta meg lesodródás nélkül, ám ellentétben az előzőkkel, villámgyorsan képes volt váltani. Élre állt, de közel sem verhetetlen menettel. Brunner (16.) rögtön letaszította az élről, köszönhetően annak, hogy a pálya alsó szakaszán egyszerre ment haladósan és jó íveken. Az addigi legerősebb futammal Mowinckel (19.) az utolsó letörésig még csak-csak konkurált ama menettel, a végén aztán beszedett fél másodpercet. A hármas osztrák vezetést mindenesetre megszakította. Wild (22.) volt hosszú idő után az első, aki odafönt rontott, nagyon széles ívről volt kénytelen befordulni a piros kapuba. Gaşienica-Daniel (21.) kompakt menetet rakott össze, egy rövid pillanatra elrugaszkodott ugyan a hóról, egyébiránt biztosan lehozta magát a célig. Ljutić (14.) két fokozattal több energiát adagolt kanyarjaiba, s minthogy érdemi hibát nem lehetett feljegyezni nála, Brunner etalonjától alig-alig elmaradva élre állt az ifjú horvát. Láthatóan kiismerték a lányok a délutáni lejtőt eddigre, Liensberger (16.) például nagyobb gond nélkül teljesítette a kihívást. Századra azonos idővel állt a második helyen Brunnerrel.
Forrás: L’Eco di Bergamo
Stjernesund (9.) szépen összeszedte magát délutánra. Bitangerős tempót diktált, ügyelt a kompresszióra és az ívekre, tetszetősen lehozta menetét. Majdnem fél másodpercet adott az addigi legjobb futamnak. (Az igazsághoz tartozik, hogy addigra teljesen eltűnt a köd.) Melesi (18.) tisztes sebességet vállalt, voltak küzdelmes momentumai a végén egy széles kapuvétellel. A századokkal peches volt, egyetlen századdal szorult a két osztrák mögé. A norvég lány újabb helyet lépett előre, minekután Robinson (12.) másodjára sem síelt optimálisan. A puhább hóval nem boldogult, a záró letörésnél például rendre késésbe került. Richardson (15.) szemre őrült dinamikával hozta le a lejtő első felét, hátránya azonban súlyos tizedekkel nőtt. Az utolsó szektort viszont egész jól megoldotta, az osztrák párost így kevéssel maga mögött tartotta. Moltzan (13.) próbált agresszív íveken haladni, a térvesztések azért meglátszott szektoronkénti hátrányán. Direz (10.) egyetlenegy nagy rontást kivéve francia szemnek örömteli pályát síelt le. Pechére azt a bizonyos hibát épp a zárószektort megelőző lanka bejáratán követte el… A norvég ekkor még fellélegezhetett, Goggia (7.) már nem kegyelmezett! Jó szokása szerint több helyütt kicentizte a dolgot, csakhogy el is bírta technikával. Alig maradt el Stjernesund délutáni idejétől.
Forrás: Blick.ch
A délelőtt legjobbjai közül elsőként Gritsch (11.) ereszkedett le. Rossz megközelítéssel, direkten síelt, így nemhogy az olaszra nem volt veszélyes, az aktuális dobogóról is lecsúszott. Sokan voltak az osztrákok, de a TOP10-be egyikük sem jutott… Bassino (6.) sokkalta erősebben szerepelt, mint délelőtt. Egyedül a huplikkal gyűlt meg a baja, a zárószektora különösen ütőképesnek tűnt. Grenier (8.) hangorkán kíséretében húzta le második futamát. Több helyütt besokallt: fenti éles kanyarban majdnem elszállt, majd utóbb kis híján elhasalt. Az, hogy ezekkel együtt csak a két olasz előzte meg, az lelkesedésére legyen mondva. Shiffrin (2.) elégedetlen volt első menetével, ami meglátszott a másodikon. Átcsapott robotüzemmódba, azaz egy ritmusban ledarálta a lejtőt.
Vlhová (2.) aztán rögtön legyőzte őt a délutáni viszonylatban egyetlen, összességében pedig pár századdal. Szemre csapongóbb volt, de ez ma sem volt arányban sebességével. Gut-Behrami (5.) acélosabban nyitott a szlováknál, csakhogy a hupliknál sok volt a térvesztés, fordítani pedig a záró szektorban nem nagyon volt mód. Hector (4.) keményen megküzdött az elemekkel, szorosan tartotta Vlhováékat, de végül ugyanúgy jár, mint előtte Lara. Brignone (1.) négytizedes előnyből rajtolt, s vadócan nyitotta futamát. Megbotlott egy pillanatra fönt, így szorosan alakult a párbaj. A letörés előtti kapuknál szűkült a differencia, de lendülete az élen tartotta.
Federica Brignone 22. alkalommal győzött a Világkupában, kilencedjére kiemelt számában, óriásban. Tette mindezt 33 éven túl. Ezzel megdöntötte Anita Wachter korrekordját, mostantól (gyanítjuk, nem sokáig) ő minden idők legrutinosabb óriás-műlesikló VK-futamgyőztese a nőknél. Nem mellékesen egalizálta Sofia Goggiával való különcsatáját az olasz rekordgyőztesi pozícióért, így per pillanat – Carole Merle-lel hármas holtversenyben – ők állnak a rangsor 22. helyén. Petra Vlhová 19., míg Mikaela Shiffrin 40. alkalommal zárt dobogón óriásban.
A szakági tabella szorosabb, mint valaha, jelenleg nehéz megjósolni, ki emelheti majd magasba a trófeát márciusban. Összetettben egyelőre nehéz tisztán látni, de a látottak fényében egyelőre Fede’ mellett Gut-Behrami és az óriásban szintet lépett Goggia esélyeit sem lenne szabad leírni.
Holnap még egy óriás-műlesiklás vár a lányokra.
A címlapkép forrása: Sportal.eu
Síparadicsom Blog 