Tizenhét versenyen át tartó nyeretlenségi sorozatot zártak le ma az osztrák szlalomosok. Nem is akárhogyan, rögtön hármas dobogóval, amire 8 éve nem volt precedens a Világkupában. Manuel Feller alapvetően délelőtt alapozta meg sikerét, Marco Schwarz pedig főként délután mutatta meg, nem a levegőbe beszélt, amikor az összetett elhódításáról álmodozott. A dobogó harmadik fokára egy gyötrelmes időszakot lezárva Michael Matt állhatott fel, egyetlen századdal megelőzve Gurgl nem-hivatalos díszpolgárát, Dave Rydingot. Az egyébként izgalmas versenyt klímaaktivisták zavarkeltése akasztott meg, tett majdnem tönkre. Szőllős Barnabás az első futamban nem ért célba.
A férfiakra rájár a rúd idén, ami az időjárást illeti. Söldenben a megerősödött főnszél miatt törölték a Világkupa-nyitányt, majd pedig Zermatton okoztak bonyodalmat az éjszakai havazásokat. Így tehát ki kellett várnunk november második felét az első férfi versenyre.
Debütáló helyszínként Gurgl vette át a naptárból kikopott parallelnek eddig otthont adó Lech-Zürs helyét. Neve a „Gurgall” szó jellegzetes délnémet átirataként értelmezhető, ami nagyjából annyit tesz, hogy „hely a gleccserek gyűrűjében”. A települést valóban több jégfolyó veszi körbe, ezek közül a Gurgler Ferner a legismertebb a maga kb. 10 négyzetkilométeres területével. A falu történelmét lavinák, vagy épp a gleccser kitörése okozta többszöri katasztrófák jellemezték. Ausztria legmagasabban fekvő egyházközségéről beszélünk, innen eredeztethető a lejtő elnevezése: Kirchenkar.
A tiroli település roppant kicsinyke, alig 400 regisztrált lakója van. (Valójában ez esetben is inkább faluközösségről beszélünk, több más községgel alkot szoros láncolatot Gurgl, ami egyébként a söldeni önkormányzat joghatósága alá tartozik, ami egyszersmind biztosítja azt, hogy tapasztalt szervezőgárda irányításában rendezik meg a nyitóversenyt.) Négyezer vendégágy vár évente körülbelül 85 ezer turistát, ami nem csoda, hiszen az Ötz-völgyi-Alpok egyik kiemelt síterepéről van szó, egy köpésre Söldentől, illetve a dél-tiroli Trentino- régiótól. A sízők első benyomásai pozitívan csengtek a médiában, a lejtőt meredekség tekintetében a schladmingi Planaihoz hasonlították, még ha több is benne az átmeneti szakasz. További érdekesség, ami nagy terhet rótt a vaxmesterekre, hogy a hó állaga a lejtő különböző pontjain merőben változatosnak volt mondható.
A mezőnyre rátérve a legnagyobb hiányzó nyilvánvalóan a szlalom szakág címvédője. Lucas Braathen döbbenetesen időzítéssel, még Sölden előtt jelentette be visszavonulását – gyaníthatóan a norvég szövetséggel lezajlott konfliktusok hatására. Jó barátja, Atle Lie McGrath ugyanakkor szinte csodaszámba menő gyorsaságú rehabilitáció után ma már ott szerepelt a rajtlistán, akárcsak annak 65-dik tagjaként Szőllős Barnabás, izraeli színekben. Érdekes volt figyelni az osztrák csapatra, akik állítólag remek formának örvendtek, továbbá a mezőny többi részéhez képest sokkalta jobban ismerték a mai lejtőt, hiszen rendszeresen heteket szoktak itt edzőtáborozni. Schwarzék például múlt hétvégén is…
Ragyogó napsütésben és kutyahidegben kezdődött el az első futam, melynek pályáját a norvégok edzője tűzte. Linus Straßer (14.) jelentős hibával startolt, egy ronda késés után eldobta léctartását, s csak jókora belefékezéssel bírta befűzni magát a kék kapuba. A folytatásban azért már összekapta magát, Ramon Zenhäusern (8.) esetén ez kiválóan látszódott. Fent egy másodperccel állt jobban a hórihorgas svájci, aminek felét leadta a meredeken, ahol próbált ésszel síelni. A sűrűn tűzött lankán aztán természetszerűleg elemében volt, de a szűk 3 tizedes fór nem feltételezett veretes menetet.
Manuel Feller (1.) bombaformáról és sikeréhségről beszélt saját állapotát fejtegetve. Ezt elsőre igazolta, gyakorlatilag összegyúrta az előző két vetélytárs erős szektorait, sőt rájuk pakolt még egy lapáttal. Valamennyi szektorban dominált, az 1.40-es időkülönbség közel tökéletes menetet jelzett. Clément Noël (2.) igazán csak odafent nyújtott kimagaslót, a letöréstől fogva súlyos tizedeket osztott ki neki Feller, ami a célig közelítette a szekundumot. Az olimpiai aranyérmes után a világbajnok sem konkurált vele a meredeken. Henrik Kristoffersen (11.) túlzottan megfogta léceit ott, a lagymatag zárószakasz csupán a németet előzte meg. Daniel Yule (13.) elejétől kezdve tompán és erőtlenül síelt, nem sok választotta el a sor végétől. Loïc Meillard (4.) sokkal inkább felpörgött, a letörést például már-már felleri dimenzióban oldotta meg. A meredeknél azért akadtak gondjai, de az 1 s-es különbség azért hízelgőnek tűnt.
Fabio Gstrein (3.) a hely szülöttje, a legnagyobb szurkolás ma őt illette meg. Ütőképes sebességgel, itt-ott ingatagul síelt. Pozíciója ígéretes volt, de a honfitárstól ő is nagyon lemaradt. Két olaszt találtunk a ranglista első tizenötjében, közülük Tommaso Sala (31.) startolt elsőként. A második futamért is izgulhatott azok után, hogy rendkívül bátortalanul tette a dolgát. Timon Haugan (10.) nyitószektora zöldült, a meredeken pedig túlzottan vadul engedte el léceit. A nagy szó inkább az volt, hogy számos hibája ellenére megverte Kristoffersent. A helyi síterep szinte évtizedes megtestesült reklámfelülete került sorra. Dave Ryding (15.) – sisakján Gurgl nevével – lendületesen, topszektorral kezdett. A meredeken túlvállalta magát, egy kevéssel még Straßertől is kikapott. Marco Schwarz (5.) tisztességes menetet rakott össze. Nem vállalt oly sok kockázatot, mint például a brit, cserébe tisztes ritmusban zakatolt le a célig. A dobogóra komoly esélyei maradtak. A norvégok nagyon nem éreztek rá a meredekre, Alexander Steen Olsen (5.) javára legyen mondva, hogy egyébként felülmúlta honfitársait. Ugyanazt hozta, mint Schwarz, tehát a megalkuvást nem tűző megközelítése kifizetődött. Atle Lie McGrath (44.) célba ért, gyakorlatilag mégis kiesett a versenyből. A letörést követően őrült zaklatottá vált a mozgása, a bukótérből terelte vissza magát a nyomvonalra. Nem remekeltek délelőtt az olaszok. Sem. Alex Vinatzer (19.) egyszerűen nem találta a megfelelő ívet.
Albert Popov (12.) simán befért a lélektani 2 s-es határon belülre, a meredeken különösen szépen mozgott. AJ Ginnis kegyetlenül bekezdett, a letörésnél viszont rálépett az egyik kék kapura. Sebessége brutális, majd meglátjuk, mennyiszer tud így leérni, s azzal mire fog menni. Marc Rochat (9.) kissé rendezetlenül, ezzel együtt egész jól dinamikával síelve beférkőzött a TOP10-be. Adrian Pertl (26.) sok élt használt a legnagyobb rádiuszú szakaszon, ami közel 3 másodpercet „hozott a konyhára”. Továbbjutással nem számolhatott. Kristoffer Jakobsen (7.) baja szintén meggyűlt már a kádakkal, ritmusából azonban nem esett ki azzal együtt, hogy a letörés bejáratát nem találta el jól. Alig maradt el a dobogósoktól 4 tizeddel. Sebastian Foss-Solevåg (20.) szőrmentén előzte a leggyöngébb osztrákot, az átütőerő speciel ritkán érződött 2021 világbajnokánál. Sebastian Holzmann (15.) zárta a második etapot. Tisztesen helytállt, inkább a biztonságra törekedve.
A harmincas hátralévő részét két horvát vezette fel. Filip Zubčić (18.) korrekt dinamikával jó neveket előzött meg, Samuel Kolega (21.) pedig a letörésnél nagyon távolkerült a kapuktól, emiatt ő már cidrizhetett. Stefano Gross (45.) küzdelmes menetet dobott sutba a legvégén. Lécterhelését elvesztette két kapuval a vége előtt. Visszamászott… Luca Aerni (27.) 3 s-en kívülre rekedt, a továbbjutáson kívül lassan a harmincon belüli rajtszámának is búcsút inthet. Michael Matt (17.) tavalyi gyötrelmes idénye után egész korrekt sízést mutatott be, még ha azzal szemlátomást nem is volt megelégedve. Két tengerentúli síelt ezután, ám Erik Read (37.), majd Luke Winters (33.) sem folytathatta délután. Mint ahogy a kombinációs olimpiai bajnoka sem. Johannes Strolz két, nem különösebben erős, de azért bőven továbbjutásra érdemes szektor után fordította túl léceit a meredek derekán.
Forrás: Szőllős Péter
Az olaszok hangulatát a veterán Giuliano Razzoli sem javította, Vancouver bajnoka a letörésnél búcsúzott. Noha nem jutottak tovább, mégis kiemelésre méltó a belga fiúk szereplése. Armand Marchant akár a TOP15-re is érdemes lett volna, ha nem sokallt volna be oly sután a legvégén, míg Sam Maes (40.) rondán besokallt több helyen. Eleve rengeteg volt a kiesés, több jónevű, illetve feltörekvő síző búcsúzott időnek előtte. Sajnos Szőllős Barnabás sem húzta sokáig, viszonylag korán kanyarodott túl korán egy stanglira, letarolva azt.Továbbjutott ugyanakkor még két brit, név szerint Billy Major (33-assal a 24.) és Laurie Taylor (47-essel a 28.), továbbá a dél-tiroli Tobias Kastlunger (32-essel a 23.), a spanyol Juan Del Campo (34-essel a 25.), aztán a szebb napokat látott Tanguy Nef (42-essel a 29.), valamint két osztrák, mégpedig Dominik Raschner (50-essel a 22) és Simon Rüland (52-essel a 30.).
Délután olasz mester tűzte a pályát, a nyomvonal valamivel haladósabbra lett rakva. A rajtlistán a házigazda osztrákok adták a legnagyobb különítményt, szám szerint heten szerepeltek rajta. 26 éves létére életében először kvalifikált Rüland (27.) a VK-ban. Nem indult defenzíven, egy nagy mentés után viszont csakis a pontszerzés lebegett szemei előtt. Nef (20.) kerülte a kockázatot, korrekt menetével előrelépéssel kalkulálhatott. A három még versenyben lévő brit közül Taylor nem védett semmit, ami érdekes módon egy lankásabb szakaszon, a vertikális kapuknál eredményezett rontást. Aerni (20.) egy kisebb ritmustörést kivéve összeszedett tudott maradi, a célban honfitársával holtversenyben ért célba. Pertl – Taylorhoz hasonló módon – két vertikális stangli közé engedte be léceit, ő ráadásul bántóan korán. Del Campo (24.) biztonsági menete után Major () jó íveken, megfelelő ritmusban haladt lejtmenet.
A vezetés tartós megőrzéséhez ez édeskevésnek bizonyult, mivel Kastlunger (13.) stabil léctartással hozta le a meredeket, a végén pedig egyértelműen felülmúlta a brit fiút. Raschner (17.) korrekt futama után Kolega (22.) nagyon összeszedetlenül mozgott, ezután ment is hátrébb a horvát. Foss-Solevåg (25.) másodjára sem talált ritmust a lejtőn. Szokott testtartásával kapta a súlyos tizedeket, csupán Rülandot tartotta maga mögött. Vinatzer (26.) mindent egy lapra feltéve rohamozta meg a lejtőt, de nagyon hamar, a letörésnél kivágódott a bukótér határáig, miután megbillent egy pillanatra. Onnantól fogva csak becsülete értékelhető… Zubčić (14.) tisztességesen tartotta az ifjú olaszt a meredeken, ehhez mérten jó esélyei voltak a végén. A lehető legkisebb differencia ezúttal ellene volt. Michael Matt (3.) bánhatta, hogy épp a reklámszünet előtt kellett síelnie. Formája így is bizakodásra ad okot, különösen a nyomvonal második részén kapott erőre. Délután csak egyetlen századdal maradt el Kastlungertől, ami összességében tetemes, közel másodpercnyi előnyt hozott számára.
Tizenöt sízőt követően tehát osztrák vezetésre állt a versenyt, a virtuális dobogón egy dél-tiroli és egy horvát „álldogált”. Ryding (4.) nyilvánvalóan nyomta, miként bírta, nem nagyon volt mit védenie. Jól összerakta sízését, habár idővel elfogyott a lendülete. A célban egy „home, sweet home” megjegyzéssel konstatálta, hogy egyetlen századdal kikapott az ifjabb Matt-testvértől. Holzmann (15.) nem rúgott labdába, egy teljes másodperccel kapott ki az éllovastól, mivel tisztán, de nem túl nagy lendülettel abszolválta a pályát. A nevesebb német lekopírozta délelőtti mutatványát.
Forrás: Blick.ch
Straßer (9.) egyetlen kaput kivéve megint versenyképes volt, ott azonban egy balra kilengéssel, majd széles kapuvétellel eldobott 5 tizedet. Yule (5.) sokkalta jobban ráérzett a viszonyokra másodjára. A végére vált nyugtalanná mozgása, három aprócska századdal csupán a 3. helyre volt jó. Popov (10.) jól odarakta a tetejét, a záró lanka ezúttal sem idomult alkatához. Kristoffersen (7.) épp a meredeknek tűnt megint ingatagnak, így hiába kapott erőre ezután, az egymást sűrűn követő dobogósokkal nem bírt mit kezdeni. Ezen másfél tizedbe Haugan (6.) még speciel bepréselte magát. A pontosabb ívek kamatozódtak talán. Rochat (19.) ellenben eltűnt a süllyesztőben, egy pillanatig nem volt esélye semmire.
Nyolc sízővel a vége előtt változatlanul a parádés meredeksízést bemutató Matt vezetett, mögötte 1 századdal Ryding, hárommal pedig Yule követte a TOP3-on belül. Zenhäusern (22.) rettentően elrontotta második futamát. Fent elkövetett hibája annyira elbizonytalanította, hogy a meredeken egy komplett másodpercet beszedett, így csupán néhány célba ért sízőt előzött meg. Jakobsen (11.) menetrend szerinti hibája ezúttal legalább nem járt kieséssel. Egymáshoz passzírozott lécekkel esélye nem volt normálisan kanyarodnia, féltávon nagyot kellett fékeznie. Schwarz (2.) megmutatta, miért nem volt elrugaszkodott kijelentés a részéről, hogy harcba szeretne szállni a az összetettért. Pazarul haladt az első méterektől kezdve, gyakorlatilag hibátlanul ment, a legjobb délutáni futammal simán, bő 8 tizeddel állt a verseny élére.
Forrás: Blick.ch
Ezután a sport helyét a politika vette át, merthogy botrányos pillanatok következtek… Klímaaktivisták rohantak be a célterületre, s valamiféle festéket szórtak a hóra. A helyi karhatalom eltávolította onnan a jóembereket, akik majdnem a felhevült idegállapotba került Kristoffersennél kiprovokáltak maguknak pár pofont. A közönség pedig szintén melegebb éghajlatra küldte a delikvenseket. Összességében 10 perces közjáték után síelhetett le Steen Olsen (18. – 26. délután idő). Meglátszott rutintalansága, a váratlan kényszerszünet után be nem melegedve vergődött le a lejtőn. Jelentősen hátraesett. Meillard pedig idejekorán kapura lépett, frusztrációját ő sem rejtette véka alá.
Forrás: Blick.ch
Gstrein (8. – 21. délutáni idő) előnye hamar tovaszállt, ami az ismert előzmények mellett a megromlott fényviszonyoknak is köszönhető. A lejtő egyes részein ugyanis nem sütött úgy a nap, mint annak előtte. Ez meglátszott Noël (12. – 25. délutáni idő) lécvezetésén, léceinek csőre rendre távol került a kapuktól. Az elvesztett ritmusát már nem tudta visszahúzni, így ő is kizúgott a legjobb 10-ből. Túlzás lenne azt állítani, hogy Feller (1. – 18. délutáni idő) bármikor felidézte volna délelőtti lendületes mozgását. Ésszel, megfontoltan osztotta be másodpercet meghaladó előnyét, amiből jó negyed kitartott a célig. Hármas osztrák dobogó Gurglben!
Forrás: San Diego Union-Tribune
Manuel Feller több mint két év elteltével ízlelhette meg újra a siker ízét a Világkupában. Harmadjára győzött szlalomban, legutóbb a 2020/2021-es szezonzárón, Lenzerheidén ünnepelhetett. Marco Schwarz 13 dobogónál jár a szakágban. A már említett télen szerzett pódiumot, annak végén ugyebár behúzta a kis kristálygömböt. Pjongcsang olimpiai érmese, Michael Matt hosszú-hosszú kálvária után tért vissza az élmezőnybe. Lassan öt esztendeje annak, hogy Madonna di Campiglión a harmadik helyen végzett. Érdekességképp, akkor is Schwarz mögött, illetve Ryding előtt.
Az osztrák szlalomcsapat régóta nem tapasztalt bravúrt hajtott ma végre. 2015 februárjában lesiklóik valósították meg a söprést: Saalbachon Mayer-Franz-Reichelt, Garmisch-Partenkirchenben pedig Reichelt-Baumann-Mayer sorrendben. Külön kiemelésre méltó, hogy a mostani dominanciát nem az ifjúság, hanem a 30. életévük környékén lévő, Hirscher idején edződő korosztály valósította meg. Ami kizárólag a szlalomot illeti, teljes osztrák pódiumig a 2001-es wengeni versenyig kell visszamennünk az időben. Akkor Benjamin Raich győzött nagy fölénnyel a bubifrizurás Rainer Schönfelder, valamint egy bizonyos Mario Matt előtt…
A férfiak legközelebb két hét múlva Beaver Creeken szerepelnek egy triplaversenyes (2 DH + 1 SG) állomás keretében, míg kifejezetten a szlalomosokat december derekán Val d’Isére-ben láthatjuk viszont.
A címlapkép forrása: ORF
Síparadicsom Blog 